Kétségek nélkül ünnepelték Amerika betelepítését
2007. május 11. 18:00
Korábban
Emészthető múlt
Alig több mint tíz évvel azután, hogy 104 partot érő angol szerencsevadász 1607-ben állandó települést hozott létre a James-folyó egy szigetén, megérkezett az első 20 afrikai rabszolga a mai Angola területéről. A túlélésért és némi profitért küzdő településen a feketék a szerződéses fehér szolgákkal együtt dolgoztak, hasonló elbánásban is részesültek; az uralkodó elit a fehér szolgákat is a társadalom aljának, semmittevő, henye népségnek tekintette.
Ennek Edmund Morgan, a Yale Egyetem történésze szerint az volt az egyik oka, hogy a fehér uralkodó osztály Virginiában a fehér felsőbbrendűségben hitt. Az elit attól tartott ugyanis, hogy a fehér nincstelenek a fekete rabszolgákkal összefogva fellázadnak. Az amerikai demokrácia fejlődésére is rányomta a bélyegét, hogy annak gyakorlói meg voltak győződve arról, hogy a szabadság és a rabszolgaság között nincs ellentmondás. Hosszan tartó és tragikus következményekkel járt, hogy az afroamerikaiakat - jóllehet szinte a fehérekkel egyidejűleg érkeztek az amerikai kontinensre - teljesen megfosztották alapvető állampolgári jogaiktól.
Jamestown történeti emlékparkja |
A gyarmatosítók az indiánok hiszékenysége miatt lebecsülték az őslakos népeket, Virginiában a powhatánokat. A kezdetben többszázszoros túlerőben levő indiánok könnyűszerrel kiszoríthatták volna a telepeseket Amerikából. Mire azonban az indiánok rájöttek, hogy nem ők fogják beolvasztani a telepeseket, hanem őket fogják gyarmatosítani, már késő volt. A néhány évtized alatt számszerűleg sokszoros fölénybe került európaiakat már két, ellenük viselt nagy háborúval sem tudták visszaszorítani.
Az indiánok a 17. század végére elvesztették majdnem minden földjüket. A powhatánokat nem irtották ki teljesen, és nem is szorították nyugatra; két rezervátumuk ma is létezik. Az 1600-as évek elején a virginiai térséget uraló 30 indián törzsből, a becslések szerint 15-20 ezer főnyi őslakosságból mára mindenesetre csak 3000-en maradtak. A powhatánok nyelve, a 15 úgynevezett keleti parti algokin dialektus azonban - akárcsak az európaiak érkezése előtt az észak-amerikai indiánok által beszélt 800 nyelv többsége - kihalt, már senki nem ismeri.
Ön mit gondol? Miként lehetett volna valóban méltó módon ünnepelni az évfordulón? Itt megírhatja nekünk!
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
- Így lett Kassa csehszlovák város
- Tíz nagy győzelem a halál fölött
- A modern remetekirályság
- Így tanították Horthyt a 2. világháború után
- A kerti szajha
- Kolozsvár román megszállása
- Az újra megtalált munkásnő
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap