2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Meghalt a Watergate-betörés szervezője

2007. január 26. 10:15

Elhunyt E. Howard Hunt, aki 1972-ben részt vett a Richard Nixon lemondásához vezető Watergate-betörés, és lehallgatási botrány szervezésében.

Belebukott a Disznó-öböl kudarcába

Everette Howard Hunt 1918. október 9-én született a New York állambeli Hamburgban. Egyetemi tanulmányait a neves Brown Egyetemen végezte. A II. világháború idején az amerikai tengerészgyalogságnál, majd a légierőnél szolgált. A világégés utolsó szakaszát azonban már a CIA elődjének számító Office of Strategic Services (OSS) kötelékében élte meg. 1945 után, vagyis a hidegháború kezdetétől részt vett az újjászervezett amerikai titkosszolgálat munkájában, hivatalosan azonban csak 1949-ben lett ügynök.



Első küldetése az Ügyökség mexikóvárosi irodájának megszervezése volt 1950-ben. A hidegháborús amerikai külpolitikai doktrínáknak eleget téve innen vezényelte a "PB Success" hadműveletet, amelynek célja a megválasztott guatemalai államfő, Jacobo Arbenz elleni államcsíny végrehajtása volt. Mexikóból Uruguayba, majd pedig Japánba vezetett az útja. Legközelebb a Fidel Castro elmozdítását célzó akciók előkészítésében jutott fontos szerephez: részben az ő feladata volt a Disznó-öbölbeli partraszállás megszervezése, és az elviekben elkönyvelt sikeres puccsot követően az új kubai kormány felállítása. A Disznó-öbölbeli akció azonban az amerikai hírszerzés számára csúfos kudarccal végződött, amely maga alá temette Hunt karrierjét is.

Bukott ügynökként a legmesszebbmenőkig nem értett egyet a Kennedy adminisztráció politikájával, amely lemondott a kubai rezsim megbuktatásáról. Végül illúziót elvesztve 1970-ben vonult nyugdíjba Langleyből. Csillaga azonban nem áldozott le végleg, Richard Nixon elnöksége idején a Fehér Házban tartottak igényt tapasztalataira. G. Gordon Liddyvel együtt tagja volt egy titkos operatív csoportnak, aminek feladata az esetleges "szivárgások" megszüntetése volt.



Egyik legnagyobb problémájuk az úgynevezett Pentagon Papírok felszínre kerülése volt, ami nagy fejfájást okozott a Nixon adminisztrációnak. A Pentagon Papers ugyanis egy rendkívül fontos, és ebből adódóan ugyanennyire titkos tanulmány volt, amely részletesen beszámolt az USA vietnami katonai és politikai tevékenységéről 1945-től egészen 1971-ig. Hunték nagyon szorongatott helyzetbe kerültek, amikor a jelentés fontosabb elemeit a New York Times hasábjain látták viszont.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár