Meghalt a Watergate-betörés szervezője
2007. január 26. 10:15
Elhunyt E. Howard Hunt, aki 1972-ben részt vett a Richard Nixon lemondásához vezető Watergate-betörés, és lehallgatási botrány szervezésében.
Korábban
Belebukott a Disznó-öböl kudarcába
Everette Howard Hunt 1918. október 9-én született a New York állambeli Hamburgban. Egyetemi tanulmányait a neves Brown Egyetemen végezte. A II. világháború idején az amerikai tengerészgyalogságnál, majd a légierőnél szolgált. A világégés utolsó szakaszát azonban már a CIA elődjének számító Office of Strategic Services (OSS) kötelékében élte meg. 1945 után, vagyis a hidegháború kezdetétől részt vett az újjászervezett amerikai titkosszolgálat munkájában, hivatalosan azonban csak 1949-ben lett ügynök.Első küldetése az Ügyökség mexikóvárosi irodájának megszervezése volt 1950-ben. A hidegháborús amerikai külpolitikai doktrínáknak eleget téve innen vezényelte a "PB Success" hadműveletet, amelynek célja a megválasztott guatemalai államfő, Jacobo Arbenz elleni államcsíny végrehajtása volt. Mexikóból Uruguayba, majd pedig Japánba vezetett az útja. Legközelebb a Fidel Castro elmozdítását célzó akciók előkészítésében jutott fontos szerephez: részben az ő feladata volt a Disznó-öbölbeli partraszállás megszervezése, és az elviekben elkönyvelt sikeres puccsot követően az új kubai kormány felállítása. A Disznó-öbölbeli akció azonban az amerikai hírszerzés számára csúfos kudarccal végződött, amely maga alá temette Hunt karrierjét is.
Bukott ügynökként a legmesszebbmenőkig nem értett egyet a Kennedy adminisztráció politikájával, amely lemondott a kubai rezsim megbuktatásáról. Végül illúziót elvesztve 1970-ben vonult nyugdíjba Langleyből. Csillaga azonban nem áldozott le végleg, Richard Nixon elnöksége idején a Fehér Házban tartottak igényt tapasztalataira. G. Gordon Liddyvel együtt tagja volt egy titkos operatív csoportnak, aminek feladata az esetleges "szivárgások" megszüntetése volt.
Egyik legnagyobb problémájuk az úgynevezett Pentagon Papírok felszínre kerülése volt, ami nagy fejfájást okozott a Nixon adminisztrációnak. A Pentagon Papers ugyanis egy rendkívül fontos, és ebből adódóan ugyanennyire titkos tanulmány volt, amely részletesen beszámolt az USA vietnami katonai és politikai tevékenységéről 1945-től egészen 1971-ig. Hunték nagyon szorongatott helyzetbe kerültek, amikor a jelentés fontosabb elemeit a New York Times hasábjain látták viszont.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.