Magyarok restaurálják a római templomot

Hosszú szakmai vita, kutatások után - az ókeresztény korral foglalkozó neves német régész, Hugo Brandenburg professzor közreműködésével - 2006 tavaszára sikerült teljes egészében feltárni és restaurálni a bazilika magyar kápolnájának római kori padlózatát, mintegy 22 millió forintos ráfordítással.

A Santo Stefano Rotondot a latin kereszténység építészetében ritka kör alakú alaprajza (rotondo) emeli az épületkülönlegességek sorába és Itália legszebb kör alaprajzú bazilikájaként ismert. A templom az V. században épült egy Krisztus idejében keletkezett Mithras-szentély romjaira. Az első vértanú, Szent István diakónus tiszteletére szentelt templom 1454 óta szorosan kapcsolódik a magyar történelemhez. Ekkor épült meg mellette a magyar pálosok rendháza. 1578-ban a jezsuiták vették át, s megalapították a magyar kollégiumot magyar kispapok részére. Mivel azonban a török időkben csak igen kevesen tudtak Magyarországról Rómába jönni, XIII. Gergely pápa összevonta a német nyelvterület papképző intézményével, s megalapította a Collegium Germanicum et Hungaricumot. A Santo Stefano Rotondo "kétszeresen is István". A Szent István király által alapított római magyar zarándokházat ugyanis lebontották a Szent Péter bazilika sekrestyéjének építése miatt. Kárpótlásul épülhetett meg 1750-ben a gyönyörű körtemplom Szent István király tiszteletére szentelt magyar kápolnája.

A templom teljes belső területén dolgozó olasz és német szakemberekkel egyetértésben született meg az a döntés, mely szerint a templom egész területén a római kori padlószintet kell bemutatni, melyhez a magyar kápolna padlószintjének is értelemszerűen igazodnia kell. Az eredeti padló restaurálási feladatait - Wierdl Zsuzsanna restaurátor vezetésével - a nemzetközi szakemberekből álló Studiolo Restaurátor Műhely végezte el. (A padlómunkákkal párhuzamosan elkészült a főoltár fehér carrarai márványtagozatának tisztítása is.)

Az egész templom területén egyedül a Szent István kápolnában megmaradt, színes márványkockákból álló egyedi aljzat helyreállítását és kiegészítését követően 2007-ben a felújítási munkálatok a falakon folytatódnak tovább, előreláthatólag 10-12 millió forintos keretben. Úgy tűnik, a falak kutatása is újabb meglepetésekkel szolgálhat: az előzetes vizsgálatok során beigazolódott a falképes szakértők azon feltételezése, mely szerint az 1776-ban készült falfestések alatt más rétegek is találhatók.

A megkezdett rétegkutatások függvényében kerül sor az egyes falképek, falképegyüttesek restaurálására, és a számítások szerint - várhatóan két-három év múlva - eredeti pompájában fogadhatja majd a látogatókat a Szent István királyunk tiszteletére a XVIII. században kialakított magyar kápolna.

(Múlt-kor/KÖH)