2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Problémás a titkosszolgálati egyháziak múltja

2007. január 10. 09:30

Stanislaw Wielgus, a hivataláról lemondott varsói érsek besúgói múltja nem egyedi eset az egykori keleti tömbön belül. A kommunizmus bukása után ugyanis számos helyen elmaradt e múlt feldolgozása.

Bulgáriában a tavaly elfogadott törvény, amely lehetővé teszi a kommunista titkosszolgálat aktáinak megnyitását, nem írja elő az egyházi vezetők múltjának átvilágítását. A balkáni országban csak rövid ideig folyt nyilvános vita egyház és titkosszolgálat összefonódásáról, amikor az 1989 őszi fordulat után a bolgár ortodox egyház akkori vezetőjét, Makszim pátriárkát azzal gyanúsították, hogy együttműködött a kommunista titkosszolgálattal. Bizonyíték erre soha nem került elő.

Romániában heves vita folyik arról, nyilvánosságra hozzák-e egyáltalán az egyházi vezetők esetleges besúgói tevékenységére vonatkozó adatokat. A törvény értelmében minden közéleti személyiség múltjának ilyen vonatkozású részét meg kell vizsgálni; ide tartoznak a papok is. Az ortodox egyház azonban, Teoctist pátriárka vezetésével, szembeszegül a leleplezési tervekkel. A pártiárkának azt vetik a szemére, hogy túl hűségesen szolgálta Nicolae Ceausescu egykori diktátort.

Oroszországban bizonyosra vehető az ortodox egyház és a KGB együttműködése. Ez azonban mindmáig nem képezi nyilvános vita tárgyát.

Csehországban 2004-ben a katolikus püspöki kar akkori főtitkárának esete keltett szenzációt. Karel Simandlról ugyanis kiderült, hogy korábban együttműködött a kommunista titkosrendőrséggel (StB), ezért a püspöki kar nyomására le kellett mondania tisztségéről.

Magyarországon a 90-es években született, a titkosszolgálati akták kezelését szabályozó törvény csak szűk mozgásteret engedélyezett a korábbi besúgók leleplezéséhez. Ráadásul az egyházak azzal érveltek, hogy papjaik, püspökeik nem tekinthetők közéleti szereplőknek. Történészek csak 2000 óta férhetnek hozzá a besúgók névjegyzékéhez. Tavaly kiderült, hogy a katolikus egyház egykori prímása, Paskai László bíboros is valószínűleg a titkosszolgálat besúgója volt. Igaz, 2003-ban már nyugállományba vonult.

A litván katolikus egyház 2000-ben általános bocsánatkéréssel húzta ki magát az esetleges kutyaszorítóból. A balti ország fő egyháza ezzel kért bocsánatot azért, hogy egyes - meg nem nevezett - tisztségviselői együttműködtek a szovjet titkosszolgálattal.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár