Továbbra is titkosak Pinochet CIA-aktái
2007. január 3. 11:45
A chilei diktátor halála után az egykori rezsim áldozatai a még mindig titkosan kezelt és Pinochettel kapcsolatos CIA-akták feloldását követelik Washingtontól.
Korábban
Félelmetes cinizmussal kezelték
1976. szeptember 21-én a washingtoni Embassy Row-n egy autóba helyezett bomba megölte Augusto Pinochet chilei diktátor egyik legszókimondóbb kritikusát. Orlando Leteiler és amerikai asszisztensét a Fehér Háztól alig három kilométerre gyilkolták meg. Az eset rávilágított arra, amit Nixon elnök, Henry Kissinger külügyminiszter és a CIA vezetői igyekeztek eltitkolni: az Egyesült Államok támogatást nyújtott azoknak a katonai diktatúráknak, amelyek ezrek haláláért felelősek a saját országukban.
Ami Letelier autójából megmaradt |
Pinochet tavaly decemberi halálával Letelier egykori munkahelyének vezetői hivatalos levélben kérték Alberto Gonsalestől, az Egyesült Államok legfőbb államügyészétől a további információk kiadását. 1998-ban ugyanis a Clinton kormányzat már 16 ezer, Chilére vonatkozó iratot hozott nyilvánosságra, de akkor visszatartották a Letelier elleni merényletet, a tanúvallomásokat és a nyomozást tartalmazó dokumentumokat. "Mivel a legfőbb gyanúsított már meghalt, nincs ok, hogy az iratokat továbbra is titokban tartsák"- állítja Sarah Anderson a Politikatudományok Intézetének munkatársa.
Az iratokat kikérőket erősíti Manuel Contreras a chilei hírszerző szolgálat volt vezetője is, aki a merényletért hét évet töltött egy chilei börtönben. Contreras már korábban is azt állította, hogy közvetlenül Pinochettől kapta a parancsokat. "A Letelier elleni merényletről szóló dokumentumok leleplező információkat tartalmazhatnak az amerikai kormány és Pinochet diktatúrája közötti kapcsolatról. Ez azonban nem korlátozhatja azt a jogot, hogy az emberek megismerhessék történelmüket, és az áldozatok családja vigaszra leljen"- mondja Anderson.
A kongresszusi vizsgálatok, a CIA beszámolói és a már nyilvánosságra hozott dokumentumok sok mindent elárulnak a Pinochet és az Egyesült Államok kapcsolatáról. Az amerikai vezetésnek készült iratokban olvasható, hogy Chilében a diktátor ellenfelei ezreit kínoztatta és gyilkoltatta meg. Peter Kornbluh, az iratok szakértője szerint a Kissinger találkozóiról készült másolatok "megdöbbentő képet festenek arról, milyen közönnyel viseltettek az amerikai politikusok a szörnyűségekkel szemben."
Kissinger 1975-ös találkozóján Chile nagykövetével épp azzal tréfálkozott, hogy az Egyesült Államok vezetőinek az emberi jogok megsértésére vonatkozó megállapításai csupán "foglalkozási ártalomnak" tekintendők. Amikor pedig Kissinger 1976 júniusában személyesen találkozott Pinochettel, finoman megkérte a tábornokot, hogy engedjen szabadon néhány bebörtönzöttet, miközben igyekezett biztosítani őt arról, hogy "mi tulajdonképpen szimpatizálunk azzal, ami itt folyik."
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2011
- Az örökség
- Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
- A közös kód
- Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
- A Délvidék megszállása 1941-ben
- Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
- A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
- Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap