Ötven éve nyílt meg az Andrássy úti Divatcsarnok

Katasztrófából született kereskedelem

A Párisi Nagy Áruház egy 1892-ben alapított kis boltból fejlődött ki. Goldberger Sámuel korábban megjárta Párizs, Bécs és Berlin üzleteit és felismerte, hogy a nagyáruházaké a jövő. Üzleti filozófiája egyszerű volt: sok kicsi sokra megy - azaz áruit nagy tömegben olcsón vette, majd néhány fillér haszonnal adta tovább. A vevőcsalogatást szolgálták a gyakori árleszállítási akciók is.

A Rákóczi út 38. szám alatti, a Kazinczy utca sarkán lévő üzlete a jövedelmező viszonteladási tevékenység révén egyre nőtt, hamarosan az épület első emeletét, majd a szomszédos épületet is elfoglalta. A századfordulón az áruház már 148 alkalmazottal dolgozott, ám 1903-ban rövidzárlat miatt leégett. 14 ember halt meg, köztük az egyik tulajdonos, Goldberger Henrik felesége, s az árukészlet nagy része is megsemmisült - ez volt a hazai kereskedelem legnagyobb katasztrófája. (Itt alkalmaztak először Budapesten ugróponyvát az emeleten rekedtek mentésére.)

A tűzvész után Goldberger hamar talpraállt és megvette az Andrássy úti Petánovics-házat az egykori Terézvárosi Kaszinóval, s itt 1909-től modern áruházat kezdett építeni. A tervezést Sziklai Zsigmondra, a kivitelezést az eredeti Kaszinó tervezőjére, Petschacher Gusztávra bízta, ám csakhamar kiderült, hogy a meglévő ház alapozása igen gyenge. Sziklai átdolgozta a terveket, a kaszinóból csupán a bálterem maradt meg, az 1885-ben készült, Lotz Károly és Feszty Árpád freskóival díszes helyiség ma is az épület ékessége. A mennyezeten Budapest apoteózisa látható, középen Patrona Hungariae, a magyarok védnöke ül, körülötte az ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, közlekedés, a közművek, s a bőség szimbolikus alakjai lebegnek.

A szecessziós stílusú, egyedülállóan ívelt homlokzatú, átriumos belterű, üvegtetejű, teraszos elrendezésű palota Európában akkor páratlan vasbeton szerkezettel és technikai berendezéssel épült és hatalmas árukínálatot nyújtott. Az 1911. március 3-án megnyitott épület belsejében márványoszlopok, aranyozott lépcsőfeljárat, Zsolnay-díszítőelemek, Róth Miksa üvegablakai, s öt üvegfalú, tükrös felvonó kápráztatta el a vásárlókat. A tetőteraszon 400 személyes étterem létesült, szép kilátással a budai hegyekre, itt télen korcsolyázni is lehetett. A szolgáltatások színvonalát saját telefonhálózat is emelte.

Az első világháború utáni gazdasági válság azonban sokat ártott a kiskereskedelemnek is. 1924-re a Párisi majdnem csődbe ment, ezért Goldberger a családi vállalkozást részvénytársasággá alakította, ő lett a főrészvényes, az áruház egyes osztályait más-más bérelte, s az így szétváló boltok között csak az egységes nyitvatartási idő és a kötelező kollektív reklámozás jelentett kapcsolatot.

1. Katasztrófából született kereskedelem
2. A Párisitól a hazai divat csarnokáig