Párizs és Budapest a divat tükrében

Sohasem lesz divat Párizs nélkül

Cleo de Merode

A 2003. május 30. és szeptember 28. között látogatható kiállítás elsősorban a francia ízlés, a párizsi divat irányító szerepét, hatását ismerteti a képzőművészeti alkotások és látványos öltözékek bemutatásával, utalva egy-egy korszak híres irodalmi alkotására. Az 1750 és 2003 közötti időszakból mintegy 100 modellen keresztül követhető egy-egy korszak hangulata, jellemző darabjai és a francia-magyar kölcsönhatások.

"Sohasem lesz divat Párizs nélkül, míg Párizs fennáll" - írta Holzer Andor 1922-ben, a Magyar Divatiparban. A divat központja a 17. század közepe óta Franciaország volt. XIV. Lajos, a Napkirály Európa legfényesebb udvarát alakította ki, melynek pompáját mintának tekintette minden uralkodó. A 18. században XV. Lajos szeretői diktálták a divatot, majd a század végén Mária Terézia leánya, Mária Antoinette.

A 19. század közepén is Párizsra figyelt a világ, az elegáns császárnéra, III. Napóleon hitvesére, Eugéniára, akit Erzsébet osztrák császárné és magyar királynéval együtt a világ legszebb asszonyának tartottak.

Budapesti Történeti Múzeum

Budavári Palota E épület, Szent György tér 2.

Az előkelő társaság zárt volt, asszonyai kerülték a feltűnést, amit annál inkább kerestek a kurtizánok. Párizs divatját a félvilági hölgyek határozták meg, akik igyekeztek pompájukkal egymást túlszárnyalni és a világot utánzásra késztetni. Cleo de Merode kétoldalt elválasztott, fülére fésült hajviseletét fél Európa utánozta, ezt Rippl Rónai József szép festménye, a “Cleo de Merode rokona” is bizonyítja. A kép modellje persze nem volt rokona a híres szépségnek, de megjelenésében őt igyekezett utánozni.

1. Sohasem lesz divat Párizs nélkül
2. Nagy művészszabók és tervezők kora