Gnathia-kancsó az évszak műtárgya a Szépművészeti Múzeumban
2006. december 14. 10:15
Az időszámítás előtti negyedik században készült úgynevezett Gnathia-kancsót mutat be a Szépművészeti Múzeum az évszak műtárgyaként - közölte az intézmény az MTI-vel.
Korábban
A múzeum ismertetője szerint részben a nagyfestészet utánzására, részben a helyi ízlés követelményeinek eleget téve az egyhangúnak érzett vörösalakos díszítés mellett, amelyet ugyancsak egyre gyakrabban élénkítettek ráfestett színekkel, a vörösalakos vázák műhelyeiben új technikát hoztak divatba: a vázák testét teljesen feketére festették, és erre a fekete alapra utólag vitték fel változatos színekkel a díszítést.
Az Apuliában, Itália délkeleti sarkában ezzel az új technikával díszített vázákat egy korai lelőhelyükről, az Adriai-tenger partján fekvő Gnathiáról (ma: Egnazia) nevezték el, és ezt az elnevezést máig megtartották, bár a Gnathia-kerámia a tarentumi vörösalakos vázafestő műhelyekben született, és készítésének fő központja később is Tarentum maradt.
A bemutatott Gnathia-kancsót körülvevő terrakotta álarcok az újkomédia Polluxnál felsorolt maszk-típusaiból adnak válogatást. Az ilyen terrakották a i.e. 4. századtól a római császárkorig a Földközi-tenger vidékein széltében elterjedtek. Főleg sírokból kerültek elő, és gazdag változataik hű képet adnak az újkomédia jellegzetes cselekmény-típusairól. Egyedülálló példány a töredékes álló komédiaszínész különleges finomsággal mintázott kis szobra, testén a császárkorban is használt trikó-szerű ruhával, részletesen kidolgozott szolga-álarccal. A darabok dél-itáliai, kis-ázsiai és egyiptomi műhelyekben készültek a i.e. 3-l. században.
A Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteménye 2003 telén indította útjára Az évszak műtárgya kamarakiállítás-sorozatot, amelynek célja, hogy rendszeresen a közönség elé tárjon egy-egy újonnan megszerzett vagy restaurált művet, emellett olyan alkotásokat mutasson be, amelyekről új, a közönség érdeklődését is felkeltő tudományos eredmények születtek. Az érdeklődők a sorozatban eddig többek közt terrakotta ifjút, múmiamaszkokat és különleges varázsbotot láthattak a múzeumban.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. világháború
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos 19:05
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat 17:05
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen 16:05
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn 14:20
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában 11:20
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap