Negyedik válaszútjához ért a magyar zsidóság 1956-ban

A civil társadalom szétverése

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és az Országos Rabbiképző Intézet-Zsidó Egyetem közös történészkonferenciáját megnyitó Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke a tudományos tanácskozás címét, az `Ismét válaszúton - a magyar zsidóság és az '56-os forradalom` elemezve elmondta, hogy a magyar zsidóság az 1848-49-es szabadságharc, az 1867 utáni asszimilációs folyamatok és a második világháborús holokausztot követően 1956-ban `negyedszer is válaszút` elé került. A zsidóság dilemmája az volt, hogy maradjon-e, vagy válasszon inkább új hazát az ismét megjelenő antiszemitizmus miatt; a magyar zsidók túlnyomó része nem ment sehova, kitartott Magyarország mellett - jelentette ki Feldmájer Péter.

Standeisky Éva: Antiszemitizmus az 1956-os forradalomban

Stark Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa az 1956-os forradalom társadalmi gyökereit elemző előadásában úgy fogalmazott: "A kommunista rendszer homogén, önszerveződésre képtelen társadalmat kívánt létrehozni. Az 1956-os forradalom azt mutatta meg, hogy ez mennyire nem sikerült". Magyarországot 1945 és 1956 között több trauma is sújtotta, amelyek logikus okai lehettek egy általános - előbb utóbb a felszínre törő - elégedetlenségnek. A zsidóság elpusztításával a vészkorszak idején a magyar kereskedelem jelentős vérveszteséget szenvedett, a svábok kitelepítésével 1945 után eltűnt a szakemberek és a mesteremberek nagy része, a keresztény középosztály hatalomból való kizárásával pedig vákuum keletkezett a közigazgatásban - ismertette a történész.

"Szétverték a civil társadalmat" - utalt Stark Tamás arra, hogy 1948 és 1953 között több mint 1500 civil szervezet működését szüntették be hatalmi eszközökkel. A társadalom meggyengüléséhez hozzájárult a többszörös adóteherrel sújtott és ezáltal "megroggyant" parasztság helyzete, valamint a minőségromlással járó "oktatási forradalom", amelynek következményeként 1950 és 1955 között négyszer annyian lettek felsőoktatási intézmények hallgatói, mint korábban. "Az '56-os forradalomnak nem volt ideológiája, de volt programja és volt szellemisége. Ebből következett az, hogy a demokrácia közvetlen módszereit felhasználva egy hihetetlenül gyors önszerveződési folyamat kezdődött meg a magyar társadalomban" - mutatott rá a történész.

1. A civil társadalom szétverése
2. Ahol elégedetlenség volt, ott mindig bevetették a zsidóellenességet