Félmegoldásokkal győzhetett volna az 1956-os forradalom
2006. október 6. 11:00
A szovjet beavatkozás elkerülhető lett volna, ha a magyar kormány, a forradalmárok és az Egyesült Államok belenyugodtak volna félmegoldásokba - állítja Charles Gati. Békés Csaba történész szerint azonban nincs olyan dokumentum, amely arra utalna, hogy Moszkva az 1980-as évek vége előtt feladta külpolitikája megingathatatlan elemét, hogy érdekszférája, melynek része voltunk, érinthetetlen.
Korábban
Utazó történészek beszélgettek a forradalomról
A magyar származású amerikai történész-politológus szerző, a washingtoni Johns Hopkins Egyetemen oktatója az MTI-nek korábban elmondta: könyvének egyik központi állítása az, hogy a szovjet beavatkozás elkerülhető lett volna, ha a magyar kormány, a forradalmárok és az Egyesült Államok belenyugodtak volna félmegoldásokba. Mint fogalmazott, el lehetett volna érni bizonyos "félfüggetlenséget, félszabadságot".
Békés Csaba történész, a budapesti Hidegháború-történeti Kutatóközpont alapító igazgatója nem értett egyet azzal, hogy lehetőség lett volna félmegoldásokra. Magyarország számára nem volt középút a diktatúra és demokrácia között, amire az eleinte engedményekre törekvő Nagy Imre is rájött.
Arról beszélt, hogy a második világháború után a két szuperhatalom által meghatározott világrendben Európát felosztották, és bár nem volt erről írásos megállapodás, Kelet-Európa a szovjet érdekszférába tartozott. A szovjet külpolitika megingathatatlan eleme volt az, hogy a szovjet birodalom, tágabb értelemben érdekszféra érinthetetlen, és Kelet-Európa ennek a része. Nincs olyan dokumentum, amely arra utalna, hogy Moszkva az 1980-as évek vége előtt feladta volna ezt a megfontolását - mondta a történész, aki szerint az osztrák példával félrevezették a magyarokat, Magyarországon nem volt lehetőség engedményekre.
A történészek vitáján részt vett Szakolczai Attila, a budapesti 1956-os intézet főmunkatársa is, aki az 56-os budapesti eseményekről tartott előadást. A három szakértő a New York-i magyar kulturális központ Utazó tudósok című programsorozatának keretében harmadik alkalommal találkozott egymással. Az amerikai és a két magyar történész New Yorkban, New Jerseyben, Washingtonban és Bostonban tart előadást 1956-ról.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Németország
- Titokzatos bronzkori lelet: 3500 éves tőröket találtak
- 20 érdekesség a berlini falról
- Komoly ellenállás nékül foglalták el a németek Magyarországot
- Ferdinand von Zeppelin szerényen önmagáról nevezte el a "léghajók atyját"
- A 7000 éves őrlőkő leletek sok mindent elárulnak a neolit emberek életéről
- A németek szabadsága is odaveszett a Reichstag tüzében
- Szürke eminenciások – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Majomszobor - Meghökkentő leletek kerültek elő a középkori templomból
- A végzetes hatású távirat, ami az USA hadba lépését eredményezte
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59