Az örmény népszavazás a teljes függetlenség mellett dönt

2004. szeptember 13. 12:06

A Kaukázus déli részén fekvő Örményország a földkerekség egyik legősibb állama, lakói már háromezer éve élnek az állandó hódításoknak kitett Kaukázus-vidéken. A nagyhatalmi marakodások kereszttüzében, egy viszonylag nyugodt időszakban, 301-ben az örmények a világon elsőként választották államvallásukká a kereszténységet. 1693-ban a nyugati örmény területeket Törökország, a keletieket pedig a perzsa birodalom kebelezte be. Ez utóbbi részét az 1828-as orosz-perzsa szerződésben a Kaukázusra szemet vető cári impérium ragadta el. A történelem viharai, így a törökök 1915-ös kegyetlen anatóliai vérengzése a világ különböző tájaira sodorták a kis kaukázusi nép tagjait - az örmény diaszpóra mértéke a zsidóságéhoz hasonlítható. Az önálló államiság 1918-1920-as rövid időszakát leszámítva Örményország 1828-tól 1991-ig az Orosz Birodalom, illetve a Szovjetunió része volt. 1920-ban nyugatról Törökország, keletről a szovjet Vörös Hadsereg támadta meg. A kommunista többségű kormány 1920 végén megalakította az Örmény Szovjet Köztársaságot, amely 1922-ben csatlakozott a Szovjetunióhoz. 1936-tól önálló szovjet köztársaság volt. 1921-ben a szovjet vezetés a túlnyomórészt örmények lakta Karabahot Azerbajdzsán részévé tette. E súlyos nemzeti sérelem 1988 februárjában felszínre tört. A Karabah visszacsatolását követelő milliós tüntetések véres polgárháborúba, majd Örményország és Azerbajdzsán 1994-ig tartó, hadüzenet nélküli háborújába torkollottak, amelynek több mint 20 ezer halottja, több százezer menekültje volt. Nemzetközi diplomáciai erőfeszítések nyomán a harcok elcsitultak, de Karabah ügye nem oldódott meg: nemzetközi elismertség híján, Azerbajdzsánba ékelten bármikor újabb harcok kiváltója lehet. A szovjet korszak végén Örményországban ismét létrejött a többpártrendszer. 1990. augusztus 23-án a képviselők nyilatkozatot fogadtak el Örményország szuverenitásáról Örmény Köztársaságra változtatva országuk hivatalos elnevezését. Az 1991. szeptember 21-i népszavazáson az örmények a Szovjetunióból való kiválásra voksoltak, s 23-án a parlament egyhangúan kikiáltotta a függetlenséget.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek