75 éve rendezték a Szegedi Szabadtéri Játékok első előadását
2006. június 14. 13:15
Hetvenöt éve, 1931. június 13-án rendezték a Szegedi Szabadtéri Játékok első előadását.
Korábban
A 30-as évek kulturális fesztiválja
1926-ban Juhász Gyula, majd az ő nyomán 1927-ben Hont Ferenc vetette fel a Délmagyarország című lapban, hogy Szeged egy nagy kulturális rendezvénysorozat otthona lehetne. A Szegedi Fiatalok Művészi Kollégiuma - amelynek Hont is tagja volt - felkarolta az ötletet, de a város vezetése kezdetben nem támogatta azt. Helyszínnek kínálkozott a Fogadalmi templom előtti, 12 ezer négyzetméteres tér. Jelenet Az ember tragédiájából, 1933
A Rerrich Béla által tervezett, klinkertégla burkolatú, történelmi hangulatú, mégis modern együttes angol, német és svéd épületek hatására készült 1928-30 között, falain a Szegedi Panteon szoborgalériája látható. Az árkádos, egyetemi és egyházi épületekkel övezett tér kitűnő akusztikája, központi fekvése révén alkalmasnak tűnt nagyszabású szabadtéri fesztiválok rendezésére, ehhez az időjárás is kedvező feltételeket teremt: Szegeden nyáron a hazai átlagnál kevésbé csapadékos az idő.
A Szegedi Szabadtéri Játékok első előadását a 600 négyzetméteres színpadon 1931. június 13-án rendezték. Az akkori nézetek, elsősorban Klebelsberg Kunó kultuszminiszter felfogása szerint szabadtérre csak vallásos darab illett, ezért a budapesti Nemzeti Színház társulata Voinovich Géza Magyar Passió című művét adta elő, Jézust Lehotay Árpád, Máriát Cs. Aczél Ilona, Pilátust Palágyi Lajos alakította. Díszletül az 1912-29 között épült Fogadalmi templom homlokzata és 91 méteres tornyai szolgáltak. A rendező Hevesi Sándor, bár korábban nem volt a szabadtéri játékok híve, pozitív tapasztalatokról számolt be. A Délmagyarország ezután még erőteljesebben sürgette az állandó játékok megszervezését.
1932-ben Gömbös Gyula hadügyminiszter megvonta a tribün felépítéséhez szükséges támogatást, Hont Ferenc ezért a Tisza-parti Stefánia sétányon a Szép Helénát mutatta be, majd a Dóm téren Magyar szentek címmel élőkép sorozatot rendezett. A szabadtéri játékok hivatalosan 1933-ban Az ember tragédiája előadásával nyílt meg, Hont Ferenc rendezésében. A főszerepeket Lehotay Árpád, Tőkés Anna és Táray Ferenc alakította, az előadásban 300 statiszta, tánckar, honvédzenekar és hatalmas kórus működött közre. A Madách-mű szegedi sikeréhez Buday György vetített színpadképei is hozzájárultak. 1934-ben a Tragédia nyolcszor szerepelt műsoron, a nézőteret egyre nagyobb, végül 7000 férőhelyes fatribün alkotta, amelyet minden évben egy-két hét alatt szereltek össze, illetve bontottak szét.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Kádár
- Számos véletlen következtében indult el Cseh Tamás karrierje
- Egész életében dacolt a Kádár-rendszerrel Radics Béla, a gitárkirály
- Bár szakmai tapasztalata nem volt, mégis az MTI személyzeti vezetője lett Kádár János felesége
- Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
- „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59