Műemlékké nyilvánították a szegedi Gróf-palotát

Az elmúlt század elején épült palota szinte eredeti állapotában maradt fenn, ezért páratlan értéket képvisel - mondta Mátyus Zoltánné, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) regionális vezetője.

A Lechner-követőnek tekinthető Raichl J. Ferenc tervezte palota 1912-13 között, mindössze 13 hónap alatt készült el. Az építész főművének számít ez a bérház, melyet - a századelőn városi főügyészként és kormányfőtanácsosként tevékenykedő - Gróf Árpád Márton építtette hivatali tisztviselők számára. A palota első szintjén ügyvédi irodák, a felsőbb emeleteken lakások voltak.

A háromszög alapú telekre épült palota a városkép meghatározó jelensége. A felületformálás sokfélesége, a két kiemelkedő saroktorony, a három oromfal, a többféle erkély kecsessé, a főhomlokzaton alkalmazott motívumok, az aranyszínű díszítések egyedivé teszik ezt az amúgy monumentális épületet. Az épületet az teszi különlegessé, hogy szinte eredeti állapotában maradt fenn a lakóház padlózata, falburkolata, a lépcsőház mívesen megmunkált kovácsoltvas korlátjai, és javarészt eredetiek az épületben a nyílászárói is. Ezeken kívül jó minőségben maradtak az utókorra a lépcsőházi színes üvegablakok és a zsolnai kerámiák.

A műemléki oltalom célja, hogy az épületet külső megjelenésében, szerkezetében eredeti állapotban őrizze meg. Mostantól minden felújítás, átépítés, vagy akár a homlokzat újrafestése is kizárólag a KÖH engedélyével történhet, ezt a hivatal kizárólag a műemléki szempontok figyelembevételével adja meg - közölte Mátyus Zoltánné.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)