115 éve született Max Ernst festő

A szürrealizmus felé

Teljesen hagyományos a Szűz Mária elfenekeli a kis Jézust három tanú jelenlétében című képe, a tanúk - Breton, Eluard és Ernst - egy ablakon át figyelnek. Az anatómiailag vitatható kép Breton ötletéből készült s botrányt keltett Kölnben. Alkalmazta a rajzi automatizmus André Massontól eredő technikáját is: ez `a léleknek olyan zavartalan működése, amelynek célja szóban, írásban vagy bármi más módon kifejezni a gondolkodás valódi működését`. 1926-tól a festéket fésűvel és vonalzóval vakarta, így készült A megkövült erdő, Virágok, Városok sorozata. Az olajfrottázzsal igen finom festékréteget hozott létre (Hold és Mars, Koktél-ivó), ezzel 1945 után is élt. Fantasztikus látomásai matricával készültek, ilyen az Európa eső után és az Ellenpápa.

Későbbi művei a tudattalan automatikus kivetítődései (A horda, 1927, A szélmenyasszony), majd az ember előtti természet dús vegetációja és geológiai képződményei jelennek meg vásznain: Lunar asparagus (1935), Esti dal (1938). A Reggeli a szabadban címe Manet-t idézi, de figurái Picasso torz gnómjaira emlékeztetnek, s csőrük, uszonyaik, csápjaik és dülledt szemeik vannak. 1941-es kollázsa a Napóleon a sivatagban, címadója inkább madárijesztő, egy akt áll vele szemben, ráaggatva némi ruhaféle, a háttérben - meglepő módon - a tenger.

Ernst 1941-ben Amerikába költözött, már itt készült A szürrealizmus és a festészet című, 1942-es vászna. Ez gomolygó, zöld szörny-szobor, amelynek egy nyúlványa kecses, vászonra festő női kézben végződik - ami talán azt jelenti: a bennünk lakozó szörnyeteg révén kell alkotnunk. Euklidész-portréja (1945) arca egy háromszög. 1955-ben festette Kék Arizona és Vörös Arizona képeit, 1956-ban a Vörös erdőt, varázslatos tájain a nézőt az ásványi tömegek nyűgözik le. Utolsó korszakában Paletta, A lengyel lovag, Két égtáj, A költő sírja című képein a kaparást és a matricát vegyítette, Szörnyeteg-iskoláján a vörös gyík jelzi: maradt szorongás benne. Sokszor ismétli a madármotívumot, ez szexuális szimbólum, de szadista tartalmat is jelezhet, kései művein polipok és kígyók láthatók. Max Ernst 1976. április 1-jén halt meg Párizsban.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)

1. Frottázs és véletlen
2. A szürrealizmus felé