2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

260 éve született Goya, a realista festészet mestere

2006. március 30. 12:00

Kétszázhatvan éve, 1746. március 30-án született Fuendetodosban Francisco José de Goya y Lucientes spanyol festő és grafikus, az európai realista festészet kiemelkedő mestere.

Spanyolország a 18-19. század fordulóján a földrész legódonabb országa volt, a kor eszményei a harci erények, eszeveszetten hősies gesztusok, Szűz Mária tiszteletére épülő féktelen nőkultusz voltak. Goya apja paraszti eredetű aranyozó volt Zaragózában, ő is egy helybéli műhelyben kezdte tanulmányait. Kalandos ifjúsága során volt torreádor is, majd leendő sógora, Francisco Bayeu y Subias madridi műtermében dolgozott, de egy utcai verekedés miatt távoznia kellett.

1771-ben Itáliában járt, Rómában Hannibál-képet festett, amellyel a pármai Akadémia díjára pályázott, de csak elismerést aratott. Ezután templomi freskókat alkotott, Tiepolo stílusában. 1775-től Madridban élt, szőnyegszövő-kartonjain a spanyol nép életét örökítette meg. Krisztus a kereszten című képe alapján 1780-ban a San Fernando Művészeti Akadémia tagjává választották, 1795-ben ő lett az intézmény igazgatója. 1786-ban a gobelin-gyár udvari tervezőjének nevezték ki, szőnyegtervein a dekorativitás dominált. Pannója, a San Izidoro-napi búcsú a táj-, városképet s a tömeget harmonikusan hangolja össze; nagy szeretettel ábrázol gyermekeket, mellékalakjait is kitűnően jellemzi.

1789-től IV. Károly, majd VII. Ferdinánd király udvari festője lett, a dinasztia tagjairól festett portréi és csoportképei leleplező erejűek, szinte karikatúra-szerűek, dekadencia, degeneráltság, butaság sugárzik róluk. amikor az 1790-es években spanyol földön is elterjedtek a francia felvilágosodás eszméi, Goya a nép mérhetetlen szenvedését örökítette meg Nagypénteki processzió, Az inkvizíciós törvényszék ülése című vásznain. Ekkori grafikai sorozata, az Ötletek 83 lapja Rembrandt és Hogarth hatása alatt készült, a szörnyek és démonok a zsarnokság, őrültség, börtönök, inkvizíció, kínzókamrák és kivégzések világát leplezik le. Számos ismert személyt is ábrázolt, ezért forgalmazásukat hamar leállították. Portréi (pl.: Alba hercegnője) mellett az 1780-as évek végén festette fő egyházi művét, a madridi San Antonio de Florida kupolafreskóját. A királyi tulajdonú templomban mellőzte az egyházi piktúra kötöttségeit, képét az utca alakjaival népesítette be.

1800 körül készült két Maya-képe, amelyek az aktábrázolás velázquezi és tizianói hagyományait vitték tovább, mitológia és allegóriák nélkül. A Meztelen Maya modellje egy arisztokrata felesége volt, aki a festő szeretője lett. Amikor a férj látni kívánta az elhúzódó munka eredményét, a legenda szerint Goya egy éjszaka alatt elkészítette a Ruhás Mayát - az ugyanazon pózban fekvő vőalak felöltözve még `szexisebbnek` hatott.

1880. május 3.

Akadémiai tagsága ugyan elismerést és anyagi biztonságot jelentett a művésznek, felesége halála, betegségei s a háborúk mégis emberkerülővé és keserűvé változtatták, a nyomort, a szenvedést és erőszakot ábrázolta. 1808-ban a napóleoni megszállást követő függetlenségi harc állásfoglalásra késztette. A madridi felkelés leverését a Harc a mamelukok ellen, a felkelők kivégzését az 1808. május 3. ábrázolja, 1820 körül fejezte be A háború borzalmai címet viselő, 82 lapból álló rézkarc-sorozatát, amelyen a harcokat s a reakció rémuralmát mutatja, a goyai démonvilág segítségével.

Goya 1814-1824 közt magányosan és süketen élt Madrid mellett, a nép által a süket házának nevezett otthona falain a freskók önnön meghasonlását és népe sorsát ábrázolták, sajátos jelképekkel, ekkori vallásos képei korábbi műveinél őszintébb áhítatról tanúskodnak. Közmondások (avagy Bolondságok) című grafikai sorozata újra a politika rémségeit, az 1820-as polgárháborút és az erőszakot mutatja be, a Bikaviadal 32 lapja a spanyol közönség kedvére készült. Kései "fekete festményei" (Boszorkányszombat, Fantasztikus látomás, Zarándoklat) utalnak testi és lelki állapotára. Utolsó éveit önkéntes száműzetésben a franciaországi Bordeaux-ban töltötte, itt festett realista derűsebb hangulatot sugallnak. Goya 1828. április 16-án halt meg Bordeaux-ban.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár