2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Franco emléke tovább kísért Barcelona felett

2006. március 9. 10:00

Kínos politikai viszály tört ki a minap a barcelónai Montjuic-hegyen emelkedő vár körül.

A turisták ezreit vonzó erődítményben a város lakói az elnyomás jelképét látják, miután az egyik várárokban végeztette ki a Franco-diktatúra (1939-1975) Lluis Companys katalán kormányfőt és ellenálló társait, és egészen 1960-ig politikai foglyok ezrei sínylődtek a vár falai között.

Barcelona évtizedek óta követelte, hogy a spanyol hadsereg engedje át a terület tulajdonjogát. A múlt hét végén a madridi kormány el is határozta, hogy átengedi az erődítményt a katalán metropolisznak. Kiderült azonban, hogy José Bono védelmi miniszter kiharcolta, a következő feltételekhez kössék az erődítmény átengedését: helyén marad az a katonai egység, amely múzeumot tart fenn a várban és vigyázza az ott felállított antennákat, és biztosítják, hogy a spanyol nemzeti zászló a jövőben is `kiemelkedő helyen` lobogjon.

A Franco-rezsim foglyai a várban

Barcelona városi vezetősége "provokációnak" minősítette a feltételeket és leszögezte, hogy ilyen körülmények között nem tart igényt a várra. "Madrid úgy bánik velünk, mint gyarmattal. Nincs szükség arra, hogy megmondják nekünk, melyik zászlót hol tűzzük ki" - panaszkodott Joan Saura, az intézményes kapcsolatok katalán minisztere.

A katalánok évszázadok óta idegen testnek tekintik a Montjuic-hegyen épült várat és "Katalónia Gibraltárját látják benne" - mutatott rá a La Vanguardia című lap. A történelem során a spanyol kormányok mindig arra használták az erődöt, hogy sakkban tartsák vele Barcelona lakosságát. Espartero tábornok 1842-ben ezernél több gránátot lövetett ki onnan a városra, hogy legyőzze a felkelőket. 1909-ben az egyik várárokban végezték ki Franesco Ferrer i Guardia anarchista pedagógust, 1940. október 15-én pedig Companys katalán kormányfőt, akinek ezek voltak az utolsó szavai: "Katalóniáért halok meg!"

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár