Nem sokat tanultunk a 20. századi Európa történetéből

Hiánypótló kiadvány jelent meg nemrég az interneten, mely a huszadik század zavaros történelmének tanításában és könnyebb megértésében kíván útmutatóul szolgálni a magyar történelemtanároknak. Álljon itt most a szerkesztők előszavának egy részlete:

`Köszöntjük az olvasót a huszonegyedik század elejéhez illő oktatási médium, a `Bill Gates-galaxis` (az Internet) újabb láncszemén. (...) Az Európa Tanács 1949-es megalakulása óta megkülönböztetett figyelmet szentel az európai történelem és a nemzeti történelemoktatás elemzésére, s a történettudomány legfrissebb eredményeit tudatosan fel kívánja használni az előítélet-mentes, a provincializmuson és nacionalizmuson túllépő európai oktatási környezet felépítésére.

Az Európa Tanács egyik legfontosabb törekvése a nemzeti oktatási rendszerek `európai dimenziójának` kialakítása, valamint az Európában otthonosan mozgó, saját közös hagyományaival tisztában lévő, s nyitott, egyeztetett értékrenddel rendelkező `európai polgárság` szellemiségének oktatáspolitikai megalapozása.
Az 1989-cel kezdődő új európai időszámítás megsokszorozta a történelemtanítás korszerűsítésével foglalkozó politikai és tudományos elemzések és projektek számát. Az Európa Tanács eleget téve az 1993-as Bécsi Államfői és Kormányfői Értekezlet felhívásának 1997-2001 között az Európa Tanács történetének egyik legnagyobb szabású történelemtanítási projektjét rendezte meg A 20. század Európa történetének tanítása és tanulása a középiskolában címmel.

A projekt azzal a céllal jött létre, hogy

• nemzetközi fórumot adjon Európa középiskolai történelemtanárai, tankönyvszerzői, az európai történelemtanári szakmai szervezetek és a nemzeti oktatási kormányzatok tantervfejlesztői számára, hogy kicseréljék tapasztalataikat és megismerkedjenek a legfrissebb és legsikeresebb pedagógiai és módszertani eljárásokkal;
• felkeltse az európai középiskolások és tanáraik érdeklődését kontinensünk 20. századi történetének közös értelmezési lehetőségei iránt, különös tekintettel az alábbiakra:
• hogy a középiskolások és pedagógusaik jobban megérthessék a huszadik századi európai történelmet alakító erőket, mozgalmakat és eseményeket;
• hogy átgondolhassák a jelenkori Európa fejlődésének történeti mozgatórugóit;
• hogy saját nemzeti történelmüket az európai történelem sokszínű palettáján értelmezni tudják;
• hogy elsajátítsák azokat a készségeket, amelyek kulcsfontosságúak a jövő demokratikus és kulturálisan sokszínű közös Európájának felépítéséhez;
• hogy fejlesszék kritikus szemléletű és kutatási készségüket, különös tekintettel az írott, az audio-vizuális és az Internetes történeti forrásokra és tanítási eszközökre.

A 20. század Európa történetének tanítása és tanulása a középiskolában című projekt több tucat nemzetközi tanár-továbbképzési konferenciát és szemináriumot, valamint a diákok számára számos európai történeti szimulációs gyakorlatot (pl. a Versailles-i Béketárgyalások témakörében) tett lehetővé, valamint egy módszertani kiadványsorozatot jelentetett meg az európai középiskolák felhasználására. Ennek kiemelkedő elemeire építettük a jelenlegi Internetes kiadványt is."

A projekt eredményeinek összefoglalása az Interneten

Az oldal elsősorban Bob Strandling professzor írását tartalmazza a XX. századi történelem tanításáról, ám megtalálhatjuk még Ruth Tudor: Nők a XX. században című érdekes monográfiáját is. Ha valakinek ez még nem lenne elég, akkor kimerítő szakirodalmi ajánlót, linkeket és tanítási segédleteket is találhat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése