Krakkói és kassai polgárok kapcsolatai a XVI. század közepén

Történeti háttér

A Mohácsot követő zűrzavaros években az ekkor még döntő többségben németek által lakott és irányított Kassa Ferdinánd pártjára állt. A város polgársága ugyanis félt attól, hogy Szapolyai uralma alá tartozva kereskedelmi szabadsága veszélybe kerülhet. János király azonban 1536. december 4-én csellel megszerezte magának Kassát, a város parancsnokává pedig hűséges emberét, a korábban tállyai kapitány Czeczey Lénárdot tette meg. Czeczey már 1537-ben a németajkú polgárokat sújtó nagyarányú tisztogatásokba kezdett: a választott közösség és a tanács tagjai közül 55 polgárt kitelepített.  Mivel a száműzöttek jelentős része kereskedő volt, távozásuk a város gazdasági életében is jelentős nehézségeket okozott: például a város legfontosabb kereskedelmi partnerével, Krakkóval szinte teljesen megszakadt a gazdasági kapcsolat, amit jól bizonyít az is, hogy 1537 és 1553 között a krakkói kereskedők nem tilalmaztak senkit sem Kassán.  

Más tényezők is hozzájárulhattak azonban a kapcsolatok fellazulásához, így a kereskedelmi utak biztonságának a megromlása, ebből kifolyólag a kereskedőket érő egyre gyakoribb atrocitások, rablások. Szintén hátrányosan hathatott a kereskedelmi kapcsolatokra az, hogy a háborúk következtében a kassai polgárok hegyaljai szőlőbirtokai is érzékeny veszteségeket szenvedtek - mindkét fél katonái többször elragadták a hegy termését -, hiszen a város kivitelének egyik legfontosabb árucikke a jó minőségű hegyaljai bor volt.  Továbbá nehezítette a kereskedelmet az a tény is, hogy mindkét uralkodó felismerte azt, hogy állami jövedelmeik közül a harmincadokból szedhető be a legnagyobb rész: János hívei új harmincadokat hoztak létre, valamint saját területükön belső vámokat. 

A `Szapolyai-korszak` nem tartott sokáig a város életében: 1552. január 27-én Izabella királyné átadta a várost Ferdinánd két biztosának, Werner Györgynek és Rakovszky Györgynek. Az uralkodó 1552. április 7-én Bécsben okiratot adott ki, melyben kijelentette, hogy a Kassán az elmúlt években megtelepedett magyarokat - akik polgárjogot nyertek, tisztségeket viseltek, házat, birtokokat vásároltak, családot alapítottak - ugyanolyan szabadságok és kiváltságok illetik meg, mint amilyet a korábbi német és magyar polgárok élveztek.  Valószínű, hogy ennek a jogbiztosító iratnak is szerepe lehetett abban, hogy a magyarság - főként a város kereskedelmi életét fellendítő, jelentős tőkével rendelkező magyar `üzletemberek` - betelepedése Kassára 1552 után nem hogy megszűnt volna, hanem még a korábbinál is nagyobb mértéket öltött a török elől a városba menekülő polgárság számának emelkedésével.

1. Történeti háttér
2. A kereskedelem legfontosabb árucikkei
3. Krakkói polgárok ügyei kassai partnereikkel
4. Tartozások, behajtások
5. Egy korszak végetér