A Múzeumkert avatásának ünnepe

A kor egyik fontos sajtóterméke, a Vasárnapi Ujság így írt az eseményről: "A nemzeti muzeum sétányán nov. 24-én ültették a legelső fát, melly alkalommal, az intézet igazgatója Kubinyi Ágoston nagy ebédet adott. Azon csinos öntözőt, mellyel a vendégek a fát megöntözték Kortsák József bádogos különösen e czélra készité."

Más újságok híradásaiból arról is értesülünk, hogy a `földíszített három első fát` a jelenlévők a mai Múzeum körút és Bródy Sándor utca sarkán lévő kertrészen ültették el. A kertavató ünnepség jelentős társadalmi eseménynek számított, amelyen a megye és a város vezetői mellett részt vett a tudományos és irodalmi élet több jelentős alakja csakúgy, mint az ipar és kereskedelem számos képviselője.

A Múzeumkert 5 holdas telkét 1813-ban vásárolták meg a Batthyány-családtól az 1802-ben alapított múzeum számára. A terület a 18. sz. derekán jutott gr. Klobusiczky Ferenc (1707-1760) kalocsai érsek birtokába, aki egy nyári lakot építtetett és a kor ízlésének megfelelően egy francia parkot is létesített a telken. Ez hamarosan a főnemesség kedvelt szórakozóhelyévé vált, ahol lovasbemutatókat is tartottak. Később, 1827 és 1837 között itt működött a Nemzeti Lóiskola. A múzeum gyűjteményeit több mint két évtizeden át az "L" alakú kúria-jellegű épület őrizte.

Az 1832-36-os országgyűlés 500.000 forintot szavazott meg egy megfelelő és végleges múzeumépület felépítésére. Az építkezések 1836 júniusában kezdődtek és majd tíz évig tartottak. Az épületet tervező Pollack Mihály a Nemzeti Múzeum körüli sivár terület rendezésével kapcsolatos teendőket 1847. október 4-én kelt műszaki leírásában ismertette. Az épületet három oldalról vaskerítéssel kívánta körbevenni, a mai, róla elnevezett tér oldalára pedig árkádos lapidáriumot tervezett a régi kőemlékek számára. Kétoldalt, a Bródy Sándor és Múzeum utcára nyílóan, a kapuk tengelyében egy-egy kisebb épületet akart emelni, amelyek bejáratul és az udvarosok lakásául szolgáltak volna. Magát a kertet angolpark-szerűen, - mint írja -, magas törzsű fákkal és alacsonyabb cserjékkel szándékozott beültetni.

Az épület elkészülte után azonban a gyűjtemények beköltöztetése, elhelyezése is vontatottan haladt és a meglévő költségekből csak arra futotta, hogy a múzeum előtt elkészüljön a kerítés és a járda. A másik három oldalon az építkezésből maradt hulladékfából összetákolt deszkapalánk éktelenkedett még hosszú ideig. Az így bekerített külső udvart a korabeli leírás szerint "homokbuckák, dudva, kóró és vadnövények undokítják". Tovább rontották a terület képét a mai Kálvin téren tartott heti vásárokból "elszabadult marhák és baromfik", akik nem egyszer a múzeum körül legelésztek, futkároztak.

1848 elején Muszely Károly pesti műkertész nyújtott be terveket a múzeum körüli terület parkosítására, de a hamarosan bekövetkező forradalmi események miatt ennek megvalósítására egy ideig gondolni sem lehetett. A Múzeumkert ügye az 1850-es évek elején kapott új lendületet, vált igazi nemzeti üggyé. A szükséges összeg előteremtése nem kis feladat elé állította a múzeumot, mivel az abszolutista államhatalom támogatás helyett lakbéradót vetett ki az intézményre. A pénzt társadalmi összefogásból, adományokból kellett tehát összeszedni.

Az adományok viszont eleinte elég lassan csordogáltak, ezért Kubinyi Ágoston igazgató 1851. végén kérvényt nyújtott be a helytartótanácshoz, melyben kérte, hogy a parkosítás javára a múzeum dísztermében hangversenyeket rendezhessen. Az első `kerti` hangversenyt 1852. március 24-én tartották. 1853-ban itt tartotta Erkel Ferenc vezényletével első koncertjét a Filharmóniai Társaság zenekara.

Mivel azonban a hangversenyek jövedelme még nem volt elegendő a munkálatok megindítására, Kubinyi saját felelősségére gyűjtőíveket köröztetett. Kísérlete eredményesnek bizonyult, hiszen idővel mind több adomány gyűlt össze, amelyet 1852-től, egy pesti polgárokból álló bizottság kezelt. E kerti alapból (még 1852-ben) a múzeum mögött felépült a Wagner János által tervezett, ma is álló kertészház, majd a következő év tavaszára Petz Ármin, az Orczy-kert főkertésze elkészítette a kert (angol-parkos) tervét. Ennek jóváhagyása után azonban még több mint két évnek kellett eltelnie a már említett kertavató ünnepségig.

A kert telepítése Kallina Henriknek, a múzeum első kertészének a vezetésével folyt. Az első fákat József főherceg adományaként a Margitszigetről hozták, majd Egressy Sámuel 1000 facsemetét indított útnak kiskunlacházi birtokáról 12 társszekéren. A legszebb hársfákat Sina Simon küldte gödöllői uradalmából. A parkosítás munkálatai 1857-ben fejeződtek be. A Hölgyfutár ez évi 127. számában erről a következőképpen tudósított: "A múzeum park elkészült. A fák mind elvannak ültetve, a virágágyak, pázsitok elrendezve. Most már nincs egyéb hátra, mint szép reménynyel és türelemmel várni, míg e fák meglombosodnak, s hűs árnyékot adnak. Hisszük, hogy a pesti közönség részvéte, tovább is nyilatkozni fog e szép hely iránt, mely hivatva van arra, hogy idővel a főváros egyik legszebb sétánya legyen."

A Múzeumkert végleges alakját 1879-ben kapta, amikor a Múzeum körút kiszélesítésekor 264 négyszögöl területet kihasítottak az úttest céljaira. A kerítést, amely Ybl Miklós tervei szerint 1865-ben készült el, ekkor 15 méterrel beljebb helyezték. Az utolsó jelentős kertészeti rendezésre száz évvel később, 1973-ban került sor.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nőtörténet

• Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony
• Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását
• Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély
• Szokatlan házasságok színesítették az angol történelmet 
• Különleges fénypark állít emléket Sisinek a Gödöllői Királyi Kastélyban
• Már huszonegy éves korában sikeres pilótavizsgát tett Steinschneider Lilly
• Sikeresen erősítette meg a kereszténységet Skóciában Szent Margit
• Grace Kelly lemondott Hollywoodról, hogy hercegné lehessen
• First Ladyk politikai szerepben