Ismét lehet császárnője Japánnak?
2005. november 2. 16:08
Tokió belvárosában, a világtól elszigetelve, egy park közepén lakó hároméves Aiko egy nap történelmet fog írni. A japán császári palota lakója, Naruhito herceg és felesége, Maszako hercegné lánya lehet ugyanis az első modern kori császárnője Japánnak. Erre jutott a Koidzumi Dzsunicsiro miniszterelnök vezette bizottság, amely a trónutódlás reformját készíti elő - írja a Népszabadság.
A szigetország egyik szimbolikus intézménye, a japán nemzet és kultúra jelképe, az 1947-ig istenként is tisztelt császárnak várhatóan nem lesz fiú örököse. A világ legöregebb uralkodói családjában, a 2600 éves japán császári házban az elmúlt negyven évben nem született fiú, a második világháború után elfogadott alkotmány szerint a trónt pedig csak fiúgyermek örökölheti.
A jelenlegi császárt, az idén hetvenkét éves Akihitót fia, Naruhito herceg követheti a trónon. Neki és a Harvardon végzett, volt diplomata feleségének, Maszako hercegnének - a konzervatív császári udvartartás bánatára - hosszas várakozás után is `mindössze` egy leánygyermeke, Aiko született. Sokak szerint Maszako hercegnő az utóbbi időben azért maradt távol a nyilvánosságtól, mert depressziótól szenvedett, és nem tudta elviselni a császári udvartartás nyomását, hogy fiú utódot szüljön. A történelem során egyébként volt már nyolc uralkodónő Japánban, a legutolsó 1771-ig uralkodott.
Az utódlás kérdéseit vizsgáló bizottság még nem döntött arról, hogy az új öröklési rendszer a mindenkori elsőszülöttnek vagy az első fiúgyermeknek biztosítson-e elsőbbséget a trónöröklésben, és a női ágon történő öröklés ez utóbbi hiánya esetén jöhessen-e csak szóba. A testület, amely egy 1947-es törvény módosítását készíti elő, novemberben fogja nyilvánosságra hozni hivatalos állásfoglalását. A végső döntést pedig a japán törvényhozás jövő januárban hozza meg, amelyet a családnak is el kell majd fogadnia.
A cikk folytatása a Népszabadságban
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 2024.10.04.