Ismét lehet császárnője Japánnak?
2005. november 2. 16:08
Tokió belvárosában, a világtól elszigetelve, egy park közepén lakó hároméves Aiko egy nap történelmet fog írni. A japán császári palota lakója, Naruhito herceg és felesége, Maszako hercegné lánya lehet ugyanis az első modern kori császárnője Japánnak. Erre jutott a Koidzumi Dzsunicsiro miniszterelnök vezette bizottság, amely a trónutódlás reformját készíti elő - írja a Népszabadság.
A szigetország egyik szimbolikus intézménye, a japán nemzet és kultúra jelképe, az 1947-ig istenként is tisztelt császárnak várhatóan nem lesz fiú örököse. A világ legöregebb uralkodói családjában, a 2600 éves japán császári házban az elmúlt negyven évben nem született fiú, a második világháború után elfogadott alkotmány szerint a trónt pedig csak fiúgyermek örökölheti.
A jelenlegi császárt, az idén hetvenkét éves Akihitót fia, Naruhito herceg követheti a trónon. Neki és a Harvardon végzett, volt diplomata feleségének, Maszako hercegnének - a konzervatív császári udvartartás bánatára - hosszas várakozás után is `mindössze` egy leánygyermeke, Aiko született. Sokak szerint Maszako hercegnő az utóbbi időben azért maradt távol a nyilvánosságtól, mert depressziótól szenvedett, és nem tudta elviselni a császári udvartartás nyomását, hogy fiú utódot szüljön. A történelem során egyébként volt már nyolc uralkodónő Japánban, a legutolsó 1771-ig uralkodott.
Az utódlás kérdéseit vizsgáló bizottság még nem döntött arról, hogy az új öröklési rendszer a mindenkori elsőszülöttnek vagy az első fiúgyermeknek biztosítson-e elsőbbséget a trónöröklésben, és a női ágon történő öröklés ez utóbbi hiánya esetén jöhessen-e csak szóba. A testület, amely egy 1947-es törvény módosítását készíti elő, novemberben fogja nyilvánosságra hozni hivatalos állásfoglalását. A végső döntést pedig a japán törvényhozás jövő januárban hozza meg, amelyet a családnak is el kell majd fogadnia.
A cikk folytatása a Népszabadságban
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.