Tíz éves a daytoni egyezmény

A daytoni folyamatra Párizsban tették fel a koronát

A megállapodás bevezető szövegében az állt, hogy ezzel az aktussal a `volt Jugoszláviát` sújtó négy háborús év után első ízben adódik mód arra, hogy a felek, véget vetve a háborúskodásnak, hozzáfoghassanak egy igazságos béke építéséhez. `Legjobb reményeink testesülnek meg, hogy Európában véget ér a második világháború óta legborzalmasabb kegyetlenkedés, és lehetőség kínálkozik egy szélesebb és még borzalmasabb háború megelőzésére Európának ebben a nyugtalan térségében.`

Az aláírók (balról jobbra): Slobodan Milosevic, Alija Izetbegovic, Franjo Tudjman és Warren Christopher

A daytoni megállapodás, majd az 1995. december 14-én aláírt párizsi békeszerződés úgy rendelkezett, hogy Bosznia-Hercegovina - eredeti határai megőrzésével - nemzetközi jogilag fennmarad, de az országhatárokon belül két, széles önállósággal bíró országrész lesz: a terület 51 százalékát birtokló bosnyák-horvát föderáció (ezen belül a horvát kisebbségnek autonómiát biztosítanak) és a 49 százalékot kitevő szerb autonóm állam. Szarajevó egységes marad, a bosnyák-horvát föderáció része lesz, de egyben fővárosa is Bosznia-Hercegovinának. A két országrésznek saját elnöke, parlamentje és kormánya lesz, a szövetségi hatóságok jogkörében csak a külügyek, a külkereskedelem és a közös haderő maradnak. Az alkotmány tiltani fogja bármely országrész kiválását a szövetségből. A békefolyamatra egy évig 60 ezres nemzetközi haderő (IFOR) felügyel, amelyben 20 ezer tagú amerikai kontingens lesz. A határokon demilitarizált övezeteket létesítenek.

A szembenálló feleknek 30 napon belül vissza kellett vonniuk erőiket a fegyverszüneti vonal mögé. Ugyancsak 30 napon belül minden idegen fegyveres erőt ki kellett vonni Bosznia-Hercegovina területéről. Tilos volt importálni fegyvereket 90, nehézfegyvereket 180 napig. A daytoni megállapodás, egyben a párizsi békeszerződés kimondta: Boszniának, Horvátországnak és Szerbiának teljes mértékben együtt kell működnie a háborús bűnöket és a nemzetközi emberiességi jog megsértéseit feltárni hivatott nemzetközi vizsgálattal, valamint azt, hogy az illetékes törvényszék döntéseit elutasító háborús bűnösök nem tölthetnek be választott tisztséget Bosznia-Hercegovinában. Ami a daytoni folyamatra a koronát feltevő, 1995. december 14-i párizsi ünnepélyes aktust illeti, annak jelentőségét növelte, hogy a boszniai békeszerződést olyan tekintélyes államférfiak is aláírták, mint Bill Clinton, Jacques Chirac, Helmut Kohl, John Major, Viktor Csernomirgyin és Felipe Gonzalez.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyébként a daytoni megállapodások parafálását követő napon, 1995. november 22-én a nemzetközi összekötőcsoport (Egyesült Államok, Oroszország, Németország, Franciaország, Anglia) indítványára két fontos határozatot hozott: egyrészt érvénytelenítette az 1991-ben meghirdetett fegyverszállítási embargót, másrészt - azonnali hatállyal - érvénytelenítette a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságra (Szerbia-Montenegróra) vonatkozóan elrendelt gazdasági szankciókat, ami azonban érvényben maradt a boszniai szerbekre mindaddig, amíg vissza nem vonulnak a békeszerződésben pontosított elválasztó-vonalak mögé.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma, Pirityi Sándor)

1. Mindenki háborúja mindenki ellen
2. A daytoni folyamatra Párizsban tették fel a koronát