Svájci támogatásból újítják fel a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát 1872-re építette fel Otto Wagner tervei alapján a budapesti status quo ante közösség. Az épületet 1959-ben bezárták, majd gyors romlásnak indult. A szinte omladozó zsinagógát a nyolcvanas években a hitközség eladta, s bár a felújítás nagyrészt elkészült, a hasznosításra végül nem került sor. Az épület idővel állami tulajdonba került, szeptemberben pedig visszakapta a Mazsihisz: többévi halogatás után aláírtak egy ingatlancsere-megállapodást.

A Carl Lutz Emlékközpont létrehozása fontos lenne Magyarországnak, hiszen funkciót adna egy fontos műemléknek, amely így bekapcsolódhatna Budapest kulturális és közéletébe. Fontos lenne ugyanakkor Svájcnak is, hiszen a néhai diplomatát, aki hatvanezer magyar életét mentette meg 1944-ben, hazájában csaknem elfeledték - mondja Daniel Lipschits, aki a napokban konkrét tárgyalásokat is folytat a magyar kormánnyal a terv megvalósítása érdekében.

Elképzelései szerint a Rumbach Sebestyén utcára nyíló hajdani iskolaépületet olyan civil szervezetek székhelyévé tennék, amelyek a megkülönböztetés ellen, az emberi jogok és a demokrácia védelmében dolgoznak. Ez az oktatási és nevelési központ egyben kutatóhely és konferencia-helyszín is lehetne. Ebből is fakadna a hajdani zsinagógatér kettős funkciója, amely a műemléki helyreállítást követően több száz személyes konferencia-központként, illetve kulturális térként működhetne - koncertek, színielőadások, filmvetítések kaphatnának itt helyet -, ünnepek idején azonban az eredeti térkiosztásnak megfelelően istentiszteleteket is tarthatnának benne.

A program része egy föld alatti új bővítmény is, amely hangsúlyos építészeti produktumként, önálló bejárattal, a műemléktől elkülönülve jöhetne létre. Ennek megtervezése iránt már a világhírű építész, Daniel Libeskind is komoly érdeklődést mutatott. Az elképzelések szerint ez a föld alatti tér `for profit` intézménynek adna helyet: például a magyar filmipar központja kerülhetne ide, vetítőtermekkel, közösségi terekkel, kiállítóhelyiségekkel.

Tovább a cikk folytatásához

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban