Meghalt Benda Gyula
2005. augusztus 19. 13:21
Hosszú betegség után elhunyt Benda Gyula, az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének tudományos főmunkatársa
A kisebb közösségek kutatója
Benda Gyula 1943-ban született. Érdeklődési körét minden bizonnyal meghatározta, hogy édesapja, Kálmán a 17-19. század kiváló kutatója volt. 1961-1966 között elvégezte az ELTE magyar-történelem szakját, majd a Strasbourg-i egyetemen szerzett képesítést európai tanulmányokból.
Munkahelyei is jól mutatják Benda Gyula sokoldalúságát. 1967-1964 között a KÖzponti Statisztikai Hivatal Történeti Statisztikai Kutatócsoport tudományos munkatársa volt. Eközben, 1968-1971 között magyar nyelvi lektorként tevékenykedett a Strasbourg-i Egyetemen. 1975-ben a KSH Társadalomstatisztikai Főosztályának osztályvezetője lett. 1980-tól 1991-ig a Néprajzi Múzeum tudományos munkatársa. Az ELTE-re 1991-ben került. Ekkor már komoly oktatási tapasztalattal rendelkezet, mivel tanított az ELTE Jogi Karán, Az Eötvös Kollégiumban, a Széchenyi István szakkollégiumban. Később a megalakuló Károli Gáspár Református Egyetem is számított rá. A francia kapcsolat ezen a területen is kimutatható: több ízben a párizsi École des Hautes Études en Sciences Sociales vendégtanára volt.
Számos tanulmány, tudományos cikk jellemzi publikációs tevékenységét, amelyen ha végigtekintünk, első látásra talán periférikusnak látszó témákkal találkozunk. Árpaaratás sarlóval és kaszával Lébényszentmiklóson, keresztszülői kapcsolathálók és a lakásfelszereltség változásai Keszthelyen nem tartoznak a sorsfordító kérdések közé. Ugyannakor Benda rávilágított arra, hogy a kisebb közösségek, szűkebb régiók makro- és mikrotörténelme nagyon fontos tanulsággal szolgálhatnak az utókor számára, és ezek alapján fontos következtetéseket is le lehet vonni a nagy egészre nézve. Ugyanez a helyzet a történeti statisztikával is. Önálló könyvben adta közre az 1767-1867 közötti magyar mezőgazdaság statisztikai adatait. Kötetrészként mutatta be Keszthely népességének számadatait 1696-1851 között. Számok, adatok sorakoznak egymás mellett és alatt. De ilyenkor nem szabad megfeledkeznünk az ezekbe fektetett már-már monoton kutatómunkáról.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.