Budapest ostroma egy túlélő szemével

Az ostrom napjai

„Hamarosan kezdődött az ostrom, amit állandó bombabecsapódások jeleztek. A mellettünk lévő üres telken (a mai Metro áruház helyén) egy német ágyú, egy Boforc működött és reggel hétkor az ő tüzelése ébresztett bennünket, két hónapon keresztül. Egy alakalommal a házunk utca felőli sarkát bombatalálat érte. Szerencsére a tulajdonos nem tartózkodott ott. Egy nap arra ébredtünk, hogy tűz ütött ki a Nena áruházban. Szerencsére sikerült hamar eloltanunk. Orosz bombák robbantak és ezek kisebb kárt okoztak. Annál többet kapott az udvarunk.

A Rákóczi tér Budapest ostroma idején (forrás: Fortepan / Berkó Pál)

Ez így ment két hónapon keresztül, amíg csak az orrunkat mertük kidugni az udvarra. Egy nap arra ébredtünk, hogy három orosz katona jelent meg a pincében. Szerencsére csak körülnéztek és hamar elmentek. Kiderült, hogy házunk egy átjáróháznak a része, amelyik a Jókai utca, a Podmaniczky utca és a Vilmos császár út által bezárt területet ölelte fel és a házak alagsorán keresztül átjárás volt a szomszéd házakba. Nem tudtuk, hogy miért úsztuk meg olyan egyszerűen az orosz katonák látogatását. Február 13-án befejeződött Pest ostroma, de Budán folyt tovább a harc. A Nena lapos tetejéről néztünk, hogy az orosz repülők folyamatosan bombázzák a Várhegyet.

Az utca, ahova most tudtunk először kimenni, borzalmas képet mutatott. Az akkor Berlini (későbbi Moszkva majd Nyugati) teret környező házak mind égtek. Az utcán néhány elszenesedett hulla, feltrancsírozott lótetem. Nem messze tőlünk az Ilkovics étterem raktárát éppen kirámolta a tömeg. Soha nem felejtem el ezeket a képeket. Váratlan kellemes meglepetés is ért 13-án. Délután megjelent az unokabátyám, Németh Ernő, aki gyalog jött föl Jászladányról, hogy megtudja, élünk-e. Egy szomorú hírt is hozott. A Hungária körút 116-ot bombatámadás érte. Mostohaanyám meghalt, apám súlyosan megsebesült és kórházba került. Elkeserítő volt a helyzet Budapesten és az volt a vélemény, hogy minél előbb el kell hagynunk a várost.”

Elhagyni Budapestet

„A tolnaiak meghívtak bennünket hozzájuk és mi anyámmal elfogadtuk a meghívást. A Nyugati pályaudvar közel volt, megtudtuk mikor indul vonat vidékre és második kísérletre fel is jutottunk a vonatra. Kalandos utazás ígérkezett. Két fiatal lány és még anyám sem volt öregasszony. Mindhárman igyekeztek a lehető legöregesebben öltözni. Pénzünk bőven volt. Az egyik lány a harkányi fürdő tulajdonosának a lánya volt, az apja bőven ellátta pénzel. A cipője tele volt százpengősökkel és ha egy elrongyolódott, akkor kidobta és vette elő a következőt.

Az első állomás Kiskunfélegyháza volt, ahol néhány napra megálltunk. A piac tele volt minden jóval, mintha nem is közvetlenül egy háború után lennénk. A következő állomás Szeged volt, ahová sötétbe érkeztünk. A vonat az állomáson kívül állt meg és az első helyre betértünk, ahol befogadtak bennünket. Itt aludtunk és csak reggel vettük észre, hogy egy orosz átmeneti szálláson aludtunk. Szerencsére egyetlen orosz katona nem tért be egész éjszaka.

Gyorsan elhagytuk a helyet és kimentünk a pályaudvarra. Hamarosan sikerült egy vonatot kapni Szekszárdra, ahol átkeltünk a Dunán és egy hét vonatozás után megérkeztünk Tolnára, ahol Györgyi szülei – az apja volt a falu főjegyzője – örömmel fogadtak minket és megköszönték anyámnak, hogy épségben hazahozta a lányukat. Rövid ideig voltunk a vendégeik: anyám a plébánián vezette a konyhát, én pedig egy halász családhoz kerültem. Ott kezdtem a polgári iskolát. A tanév végével én is visszamentem Pestre. Anyám már korábban hazament.”

1. Ceglédre hulló amerikai bombák
2. Az ostrom napjai

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Biblia

• Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
• Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
• A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
• Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
• Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
• Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
• Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
• A világ legrégebbi ismert Bibliáját állítják ki Tel-Avivban
• A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is