Bizarr szekta, földönkívüliek, vagy más állhatott a titokzatos „marhacsonkítások” hátterében?
2021. május 11. 14:28 Múlt-kor
A megmagyarázhatatlan haszonállat-csonkításokról szóló beszámolók több évszázadra nyúlnak vissza a történelemben. A gyakran felmerülő magyarázatok a természetes ragadozóktól a titkos katonai fegyverkísérleteken át a földönkívüliekig terjednek.
Korábban
Gyomorforgató tetthelyek
A marhatetemek állapota rendre megdöbbentette a rájuk bukkanó farmereket. Az állatok fülei, szemei, tőgye, végbele, nemi szerve és nyelve hiányoztak – úgy tűnt, egyetlen tiszta vágással lettek eltávolítva egy igen éles eszköz segítségével. A tetemek nem tartalmaztak vért, és körülöttük sem voltak vérnyomok, mintha csak lecsapolták volna őket. Sem lábnyomok, sem keréknyomok nem voltak körülöttük – de még a szabadon hagyott tetemekre lecsapó dögevők is hiányoztak.
1975 októbere és áprilisa között egyedül az Egyesült Államok Colorado államában majdnem 200 ilyen esetet jelentettek be. A jelenség a bulvárlapok alapanyagából országos aggodalmat kiváltó tényezővé fejlődött: a neves Associated Press hírügynökség coloradói irodája az év első számú híranyagává választotta a bizarr, nyugtalanító rejtélyt. Az államot akkoriban Washingtonban képviselő egyik szenátor, Floyd Haskell a Szövetségi Nyomozóiroda, az FBI segítségét kérte a talány megoldásához.
Az 1970-es évek folyamán a „marhacsonkítás” (cattle mutilation) néven ismert esetek száma egyre nőtt az Egyesült Államok ritkábban lakott középső, illetve nyugati területein. Végül 1979-ben – miután több ezer esetnél és több millió dollárnyi okozott kárnál járt a mérleg – az FBI valóban nyomozást indított az ügyben. A nyomozóiroda egy olyan esetsorozat vizsgálatába kezdett, amely Új-Mexikó államban, indiánrezervátumhoz tartozó területeken történt.
A nyomozás elindítását részben egy tudományos tanácskozás és az általa kifejtett nyomás eredményezte. A konferenciát nem más kezdeményezte, mint Új-Mexikó tudományos beállítottságú szenátora, Harrison Schmitt – egyben a Harvardon végzett geológus doktor és az Apollo–17 Hold-misszió egyik asztronautája.
Az FBI nyomozása azonban végkövetkeztetésében semmi különöset nem talált: 1980. január 15-én azzal zárta le a nyomozást, hogy „a bejelentett esetek egyike sem tartalmazott a gyakori ragadozókon kívül más által végrehajtott csonkítást.” A károkat elszenvedő helyiek korántsem értettek egyet.
„Egész életemet szarvasmarhák körül töltöttem, és biztosan meg tudom különböztetni, hogy valamit egy prérifarkas vagy egy éles eszköz csinált” – mondta George A. Yarnell, a Denvertől délre található Elbert megye seriffje a New York Times napilapnak 1975 őszén.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2021
- Ókori emberáldozatok
- A magyar könnyűzene a hetvenes években
- Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
- Piranesi rézkarcbörtönei
- Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
- A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
- Magyar konyha a gulyás előtt
- A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
- Az Én évtizede a rockzenében
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora 09:50
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 2024.04.26.
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 2024.04.26.