2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Baljós jelek sora előzte meg a spanyol hódítók érkezését, az aztékok először isteneknek hitték őket

2023. augusztus 25. 09:09 Múlt-kor

1518-ban Diego Velázquez, a néhány évvel korábban meghódított Kuba kormányzója egy veszélyes expedíció vezetésével bízta meg beosztottját, a nála 20 évvel fiatalabb Hernán Cortést. Az újonnan meghódított terület vezetője azonban – tekintettel a kettejük között meglévő feszült viszonyra – az utolsó pillanatban visszavonta döntését, és maradásra szólította fel Cortést. De a 33 éves kalandvágyó fiatalember megmakacsolta magát, és a parancs ellenére 1519 februárjában seregével együtt elhagyta Havanna kikötőjét. Megkezdte embert próbáló küldetését, amely során sok katonája vesztette életét, akik azonban túlélték, megkapták jutalmukat: lábuk előtt hevert az Azték Birodalom.

festmény
Moctezuma ajándékokat ad át Cortésnek. A spanyolok azonban nem ajándékokért, hanem az egész Azték Birodalom vagyonáért jöttek Tenochtitlánba.

Útban a gazdagság felé

Hernán Cortés szinte teljes egészében saját pénzéből hozta létre hadseregét, amellyel nekivágott a Yucatán-félszigetnek. Az egyetlen feltétele az volt, hogy nevezzék ki főkapitánynak, vagyis teljhatalmat kívánt a hajón utazó emberek és szállítmány fölött.

Cortés a legtöbb felfedezőhöz hasonlóan az őslakosoktól hallott szóbeszédek miatt döntött úgy, hogy nekivág a kockázatos útnak, amelyek a hegyeken túli arannyal és ezüsttel töltött városokról, káprázatos civilizációkról és napfénytől ragyogó házakról szóltak.

A hódítók 1519. február 10-én 11 hajóval, 600 emberrel, 300 teherhordó antillai indiánnal, valamint 17 lóval indultak útnak Havannából. A flotta elsőként Cozumel szigetén kötött ki. Nem sokkal a földet érés után Cortés egyik kapitányával, Pedro de Alvaradóval máris gondok akadtak.

Azzal vádolták, hogy ellopott néhány tyúkot az indiánoktól; Cortés figyelmeztette, hogy nem azért jöttek idáig, hogy raboljanak, hanem hogy letelepedjenek és tovább bővítsék Spanyolország tengeren túli területeit.

Néhány nappal később pedig már csatában is kipróbálhatták magukat a kalandorok: Tabasco régióban több mint 20.000 azték harcos ellen aratott hatalmas győzelmet a spanyol sereg.

Bár a hódítók nagy katonai fölényben voltak az obszidián kardokkal harcoló indiánokkal szemben, Cortés már ekkor világosan látta, hogy az expedíció korántsem lesz sétagalopp.

A konkvisztádor nem tudhatta, hogy az azték uralkodó, II. Moctezuma ekkorra már tudott a külföldiek jelenlétéről, ugyanis futárai jelentettek neki a tabascói történésekről.

Közben Cortés és serege tovább menetelt a főváros, Tenochtitlán felé. A spanyolok az út során számos népcsoporttal kötöttek egyezséget: amennyiben hagyják a hódítókat nyugodtan haladni céljuk felé, visszanyerhetik függetlenségüket.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár