Az új-zélandi maori hajósok juthattak el elsőként az Antarktiszra
2021. június 14. 11:17 MTI
Az új-zélandi maorik lehettek az Antarktisz első felfedezői egy új kutatás szerint.
Korábban
Az Otagói Egyetem irodalmi és szóbeli történelmi forrásokon alapuló vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy Új-Zéland – maori nevén Aotearoa – őslakosai, a maorik lehettek az első emberek, akik felfedezték az Antarktiszt környező vizeket és valószínűleg a kontinenst is.
A tudósok szerint a maorik és polinézek vélhetően már a 7. században nagy utakat tettek meg messze délre, ezeket az utakat több, szóban fennmaradt történelmi emlék is felidézi.
A Ngati Rarua és a Te Ati Awa maori törzsek szóbeli emlékei szerint az első ember, aki elutazott az Antarktiszhoz, Hui Te Rangiora polinéz felfedező volt a 7. század elején – írja a The Guardian online kiadásában.
Az emlékekben az óceánt Te tai-uka-a-pia néven, vagyis fagyott óceánként említik.

Polinézek által elmesélt történetekről 1899-ben készített felvételeken beszámolnak az utazásról a messzi távolba, a "ködös, fagyos és sötét helyre, melyet nem lát a nap". A kutatók szerint az óceán leírásakor valószínűleg a Déli-óceán állat- és növényvilágáról és jéghegyeiről beszélnek az őslakosok.
A szakértők szerint többször előkerül Te Atu maori tengerész neve is, mint az első maori és az első új-zélandi, aki meglátta az Antarktisz partjait 1840-ben. A Vincennes nevű hajón utazva feltérképezte a sarkvidék partvonalát az Egyesült Államok expedíciója keretében, melyet Charles Wilkes hadnagy vezetett.
Az Antarktisz felfedezőiként Fabian Gottlieb von Bellingshausent és Mihail Lazarevet tartják számon, akik 1820-ban rábukkantak a Fimbul-selfjégre.
A kisebbségi csoportok, különösen a maorik érdemeinek és a velük szembeni felelősségnek az elismerése a jelenlegi és jövőbeli kutatási programok szempontjából is fontos – emelték ki a tudósok.
Ezeknek az alulreprezentált csoportoknak a narratívája és az Antarktiszhoz való kapcsolata nagyon kevéssé dokumentált és elismert – hangsúlyozták a tanulmány írói.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
- Ön ismeri a Vatikán himnuszát? 12:47
- Kincsek az iszapból: a Temze titkai 11:49
- Vonatrablással és fosztogatással töltötte az időt a Jesse-Younger banda 10:50