Az ostromlott Párizsból hőlégballonon kijuttatott levél került elő Ausztráliából

A levelet Ch (Charles) Mesnier vagy Mesmier írta Normandiában élő édesanyjának a körülzárt fővárosból. Az ausztrál levéltár egy kiállítás anyagát gyűjtötte össze Franciaországgal kapcsolatos dokumentumokból, eközben bukkantak rá az írásra. Azt azonban nem tudták megállapítani, hogyan került hozzájuk a levél - mondta el a BBC-nek Louise Doyle, az archívum vezérigazgató-helyettese.

A poroszok 1870 szeptemberétől 1871 januárjáig ostromolták Párizst. A körbezárt fővárosból éjszakánként hőlégballonnal juttattak ki leveleket, postagalambokat és alkalmanként fontos embereket is. A világ másik végén előkerült levél a keltezése szerint december 7-én íródott, és a címzett egy héttel később meg is kapta. Az apró betűkkel, szép kézírással író férfi beszámol arról, hogy jó egészségnek örvendenek, és bár nem jut túl sok hús a konyhára, "a háztartásunkban senki sem panaszkodik". Arra kéri anyját, hogy adjon hírt róla, ők is jól vannak-e. Bizakodó hangon szól arról, hogy lehetnek ugyan vesztes csaták, de végül a franciáké lesz a győzelem.

A kis levél mérete 20 cm x 13 cm, és a borítékon az is szerepel, hogy hőlégballonnal továbbítják. Az ostrom alatt csaknem kétmillió levelet küldtek ki ezen a módon a városból. "Szerintem nagyon romantikus és mély lélekre vall, hogy ennek a férfinak ilyen szoros kapcsolata volt az anyjával" - mondta Doyle. Az ausztrál archívum igyekszik kideríteni, hogyan került a levél a queenslandi postamúzeumba, van-e ausztrál szál a történetben, és vajon a levél feladójának esetleg élnek-e leszármazottai az országban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek