Forró magyar őszök

Az őrült király, aki éjjelente járta birtokait, nappal pedig aludt

2019. augusztus 23. 08:37 Kárbin Ákos

Az uralkodóházak sarjai között nem ment ritkaságszámba az őrültség vagy a gyengeelméjűség. Az elmebetegség a bajorországi Wittelsbachokat is generációkon keresztül sújtotta. Így volt ez II. Lajos bajor királlyal is, aki rokonságban állt Wittelsbach Erzsébettel, Ausztria császárnéjával, Magyarország királynéjával, Ferenc József feleségével. II. Lajos a német történelem izgalmas személyisége, aki Richard Wagner operáin keresztül visszarévedhetett a germán mondavilágból ismert Lohengrin és Tannhäuser kalandjaiba, és akit mesébe illő építkezései miatt életében és a halálát követően egyaránt meglehetősen sok (gúny)névvel illettek. Ezek a jelzők – hóbortjain túl – elmeállapotára is reflektáltak. Nevezték „őrült Lajos királynak”, „hattyúkirálynak”, „mesekirálynak”, „légvárépítőnek”, mi több, XIV. Lajos francia király ellenpontjaként „holdkirálynak” is. Sisi gyakorta emlegette „felhőjáróként”. De valóban tébolyult volt-e a bajor uralkodó vagy inkább csak szenvedélyes, egy nagy gyermek, akinek hóbortjait a népe finanszírozta?

II. Lajos bajor király

Lajos édesapja II. Miksa bajor király, édesanyja pedig Mária Friderika porosz királyi hercegnő volt. Házasságukból rajta kívül még egy gyermek született, öccse, Ottó. Lajos 1845. augusztus 25-én látta meg a napvilágot a nymphenburgi kastélyban, Münchenben, a Wittelsbachok nyári rezidenciáján. A kis trónörököst születésétől kezdve dajkák nevelték, így szüleivel nem alakult ki meleg, bensőséges kapcsolata. Apja kedvelte és támogatta a művészeteket és a tudományt, nyilvánvalóan Lajos innen örökölte az építészet és az opera iránti rajongását.

Egy darab fekete kenyér és a jéghideg tó

Miksa úgy gondolta, hogy fiai puhányok, ezért mint nevelési módszert az éheztetést, a verést és a megalázást választotta didaktikai eszköznek. Mélyen hitt a spártai nevelés alapelveiben. A hercegeknek korán kellett kelniük, hideg vízben fürödhettek csak, mértékkel étkezhettek, és keményen kellett dolgozniuk. Amikor Ottó és Lajos elárulták apjuknak, hogy hangokat hallanak, a családfő úgy gondolta, hogy a legjobb módszer ezek megszüntetésére, ha étel gyanánt egy darab fekete kenyeret kapnak, és testedzésként a jéghideg tó átúszására kötelezi őket. A király esetenként átvette a dajkáktól a fiúk „nevelését”, ami leginkább a rendszeres elverésből állt. A szakirodalomban találhatók olyan feltételezések, hogy a vékony testalkatú, 193 cm magas fiatalember lappangó homoszexualitása is innen eredeztethető. A korabeli leírások egyébként gyönyörű férfiként írtak róla, kiemelték, hogy ápolt és hosszú haját elválasztva viselte, megjelenéséből pedig sugárzott a jó modor és az udvariasság.

Miksa király 1864. március 10-én hirtelen elhalálozott, a 18. évében járó herceget II. Lajos néven még aznap Bajorország királyaként proklamálták. Majd másnap letette az esküt az alkotmányra.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2019. nyári számában olvasható.

2019. ősz: Forró magyar őszök
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!