Az olasz kormány is belebukott az etiópok aduai győzelmébe
2025. március 1. 19:05 Múlt-kor
„Az aduai vereség, amelyben az olaszok legalább 7000 embert és 72 ágyút vesztettek el a félvad és tökéletlen fegyverekkel rendelkező abesszíniaiak ellen, lázas izgatottságba hozta az olasz népet. Népgyűlések és tüntetések voltak az ország minden nagyobb városában, a parlament forrongott, s a király kénytelen volt régi hű tanácsosát, Crispit elbocsátani a miniszterelnökségből.” A Vasárnapi Újság 1896-ban így festette le az azon év március 1-jén lezajlott aduai csata után az Olasz Királyságban kialakuló politikai káoszt és általános felháborodást. II. Menelik etióp császár „félvad és tökéletlen” hadereje ugyanis súlyos vereséget mért a modern fegyverekkel operáló olasz haderőre, és ezzel Afrikában egyedülálló módon megőrizte országa szuverenitását a gyarmatosítókkal szemben.
Az aduai csata egy 1940-ben készült etióp festményen. (Kép forrása: Wikipédia / Photo by Szilas in the British Museum / CC BY-SA 4.0)
Korábban
Bár az olaszok átverték, az etióp uralkodó nem hagyta magát
1870 őszén Róma elfoglalásával lezárult a Risorgimento korszaka, létrejött az egységes Olasz Királyság. Az új állam helyet követelt magának a nap alatt, és az európai nagyhatalmak példáját követve bekapcsolódott az Európán kívüli világ felosztásába, megkezdvén saját gyarmatbirodalma kialakítását.
Az olaszok Kelet-Afrikában értek el sikereket, ahol a mai Eritrea területén, a Vörös-tenger partján fekvő Massawa várost sikerült az uralmuk alá vonniuk. A Vörös-tenger partvidékén intenzív kereskedelmet folytató olaszok a települést hídfőállásként használva próbáltak minél nagyobb területeket kihasítani maguknak Eritreában és Abesszíniában, ami végül fegyveres összeütközéshez vezetett az Etióp Császársággal.
Az etióp haderő már 1887-ben kimutatta foga fehérjét, és Dogali mellett megsemmisített egy több száz fős olasz katonai egységet, jelezve a modern fegyverekkel felszerelt olasz hadvezetésnek, hogy számolni kell elszántságukkal a csatamezőn.
A dogali kudarc után az olaszok taktikát váltottak, és IV. Johannész etióp császár és Menelik, Soa uralkodója között lévő ellentéteket kihasználva, közvetett úton próbálták destabilizálni a térséget. Róma Meneliket támogatta, akinek 1889-re sikerült megszereznie az uralmat egész Etiópia felett.
Az olasz segítség, amelynek keretében Menelik modern fegyvereket is kapott, természetesen nem felebaráti szeretetből fakadt. Az ötezer Remington puskáért és a császári trónért cserébe Menelik az 1889-ben kötött wuchaléi szerződésben elismerte az olaszok addigi hódításait a térségben.
A dokumentumban azonban Róma egy elképesztően pimasz trükkel elérte, hogy II. Menelik csak Olaszországon keresztül tárgyalhasson egy harmadik hatalommal.
A fenti passzust a szerződés amhara nyelvű változatában csak lehetőségként, míg az olasz változatban kötelező érvényű kitételként fogalmazták meg, amellyel Etiópiát papíron protektorátussá süllyesztették. Menelik természetesen tiltakozott a botrányos és jogilag vitatható eljárás ellen, de az olaszok nem hallgatták meg a panaszait.
Az etióp uralkodó azonban nem esett kétségbe, hanem támogatók után nézett, és amikor Szudánban kirobbant az egyiptomi–brit uralom ellen indított szent háború, a Mahdi-felkelésben a briteket támogatva fegyveres egységekkel segítette a lázadók leverését.
A hála nem maradt el, Menelik ismét egy nagy adag modern fegyverrel gazdagodott. Végül 1893-ban felmondta a wuchaléi szerződést, a háború pedig elkerülhetetlenné vált. 1894 decemberében az olasz csapatok átlépték az olasz–etióp határnak kijelölt Mareb folyót, és benyomultak Etiópia Tigré nevű tartományába.
Az első olasz–etióp háború hivatalosan 1895-ben kezdődött. Az olaszok diplomáciai téren sikertelenek maradtak, nem sikerült ugyanis Menelik ellen fordítani a helyi hadurakat, sőt, a konfliktusban a császár korábbi segítségnyújtását figyelembe véve, a britek és a franciák is semlegesek maradtak.
Ráadásul az etióp seregek az 1890-es évek közepére jelentős mennyiségű modern fegyverrel rendelkeztek, így egy viszonylag ütőképes haderővel tudták felvenni a küzdelmet az olaszok ellen.
1895 ősszén Amba Alaginál az etióp seregek győzelmet arattak, majd Mekele erődjét is elfoglalták. Az olaszok a két kudarc után a fél haderejüket (mintegy 18 ezer főt) összevonták és a Tigré tartományban található Aduánál próbálták megsemmisíteni a Menelik vezette etióp sereget.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- 10 érdekesség az ördögűzésről 09:57
- Bronzkori nyakéket találtak Lengyelországban 09:06
- Szakmai munkája mellett tevékeny közéleti szerepet is vállalt Gundel Károly 08:20
- Korszakalkotó film lett az 1933-ban bemutatott King Kong tegnap
- Reformjai okozták Gorbacsov bukását tegnap
- Ellentmondásosan viszonyultak az ókori görögök a luxushoz tegnap
- Az ország dívája, Bajor Gizi tegnap
- Egy angliai Woodhenge-re emlékeztető neolitikus építményre bukkantak Dániában tegnap
