2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Az istenekkel, a csillagokkal, de a távíróvezetékekkel is magyarázták egykor a járványok okát

2020. április 9. 17:58 Múlt-kor

Összeesküvés-elméletek

A természeti katasztrófák által keltett bizonytalan helyzetek rendszerint a félelemből fakadó, irracionális gondolkodásra és cselekvésre ösztönöznek sokakat, a traumát szenvedett közösségek pedig gyakran bűnbakot keresnek bajaikért, amelyekre nem látnak logikus magyarázatot.

A történelmi járványok idején emiatt mindig megugrott az idegengyűlölet és a tömegek által elkövetett erőszak mértéke.

A középkori Európában a pestisjárványok gyakran a zsidó közösségek elleni pogromokkal jártak – 1349 február 14-én Strasbourgban például 2000 embert égettek el élve, miután egy erre a célra felépített házba csalták a város zsidó lakóit.

A 19. és 20. század folyamán a zsúfolt ipari városokban újra és újra felbukkanó kolera szintén a legvadabb elméletekhez vezetett, ezúttal azonban osztályalapon: a betegség által leginkább sújtott szegény lakosok a gazdag elitek eszközének tekintették a járványt, amellyel „ritkítani” akarták soraikat.

Oroszországtól Olaszországon át Nagy-Britanniáig számos helyen fajult tettlegességig a helyzet, a feltüzelt tömegek rendőröket és orvosokat öltek, de volt, hogy kórházakat és kormányzati épületeket romboltak le.

A tudományos bizonyosság hiányában gyakran a legelképesztőbb elméletek is termékeny táptalajra találhatnak.

Az 1889-es, „orosznátha” néven ismert influenzajárvány idején például a New York Herald című hírlap felvetette, hogy a betegség bizonyára a távíróvezetékek mentén terjed, mivel a betegek közt rengeteg távíróközpontban dolgozó ember volt.

A postások megbetegedéseire azonnal úgy gondolták, az Európából érkező levelek hozhatták a tengerentúlra a fertőzést, amikor pedig banki alkalmazottak fertőződtek meg, a papírpénz lett a ludas. A korabeli sajtóban felmerültek még a por, a postai bélyegek, illetve a könyvtári könyvek is.

Ahogy a tudomány segítségével egyre többet ért meg az emberiség a világból, úgy akad egyre kevesebb alkalma az alá nem támasztott nézeteknek az elterjedésre.

Mindazonáltal egyes régi nézetek öröksége napjainkban is tovább él: a középkorban elterjedt nézet volt, hogy a tüsszentéssel az ember nem csupán betegségeket terjeszthet, de a lelke egy részét is kilélegzi. Ennek nyomán keletkeztek – minden nyelvben más alakban – a jó egészséget, illetve isteni áldást kívánó mondások erre az esetre.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Holttestek elszállítása a palermói kolerajárvány idején, 1835. (kép forrása: Wikimedia Commons)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár