Az igazi Richelieu bíboros
2022. március 13. 07:40 Edward Collins
Alexander Dumas világhírű regényében, A három testőrben Richelieu bíboros a megtestesítője a hatalommániás, intrikus gonosznak, aki céljai elérése érdekében nem válogat a tisztességtelenebbnél tisztességtelenebb eszközökben. Pályafutására azonban érdemes ennél jóval árnyaltabban tekinteni. Amellett ugyanis, hogy valóban nem riadt vissza a mai szemmel már meglehetősen kegyetlennek ható, a korban azonban elfogadott intézkedésektől, elvitathatatlan szerepe volt abban, hogy a XIII. Lajos nevével fémjelzett időszakot a francia történelem egyik aranykoraként tartják számon. Az uralkodó és minisztere az abszolút királyi hatalom megerősítése érdekében sikerrel szállt szembe a hugenották és a főurak lázadásaival, eközben pedig Richelieu zseniális diplomáciai érzékének köszönhetően Franciaország Európa vezető hatalmává emelkedett.
Korábban
Kettétört katonai karrier
Armand Jean du Plessis 1585-ben a középnyugat-franciaországi Poitou-ban született egy ötgyermekes kisnemesi család harmadik fiaként. Édesapja III. Henrik és IV. Henrik oldalán is harcolt a Franciaországot a XVI. században lángba borító vallásháborúkban, és végül ez hozta el a végzetét is. A kis Armand Jean ötéves volt, amikor édesapja meghalt, rengeteg adósságot hagyva családjára. A katonai pályára szánt félárva kisfiút kilencévesen Párizsba küldték, hogy a Navarrai Kollégiumban tanuljon. Armand Jean katonai képzésben is részesült, ám ezt a későbbiek során nem kamatoztathatta, mivel testvére keresztülhúzta számításait.
Alphonse-Louis du Plessis ugyanis hiába volt a poszt várományosa, visszautasította a családnak alanyi jogon járó luçoni püspöki címet, hogy karthauzi szerzetesnek állhasson. Ha bátyja nem dönt úgy, hogy a félremete életmódot választja, Armand Jean du Plessis neve talán fel sem bukkant volna a történelemkönyvek lapjain, és Franciaország története is másképpen alakul. Mivel azonban a családból valakinek be kellett tölteni a tisztséget, az öcsnek nem maradt más választása, mint a papi hivatás.
A fiatal Armand Jeannak ekkor még korántsem az egyházi pályafutás járt az eszében, aminek meg is lett az eredménye: húszéves korában kankóval (tripperrel) kezelték, de betegsége nem gyakorolt hosszabb távon negatív hatást az egészségi állapotára. 1606-ban például minden további ok nélkül Rómába utazhatott, hogy V. Pál pápa hozzájárulását kérje püspöki kinevezéséhez, mivel túl fiatal volt a pozíció betöltéséhez. Az egyházfő – aki a legenda szerint megjegyezte, hogy a fiúból nagy gazember lesz – nem gördített akadályt kinevezése elé, így a mindössze 21 éves Armand Jeant 1607-ben Luçon püspökévé szentelték.
A teljes cikk a Múlt-kor magazin 2022. tavaszi számában olvasható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2010
- Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
- Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
- Interjú Oborni Terézzel
- Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
- Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
- A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
- Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
- Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
- Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
