2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az európaiak évtizedekig csak álmodtak arról, amit az ausztrál munkások kiharcoltak

2024. április 21. 15:05 Múlt-kor

Munkanapok és munkaórák alakulása a jelenkorig

Az ausztrál példa sikerét csak akkor érthetjük meg, ha összevetjük más országok előrehaladásával.

A munkásmozgalom 1866-os genfi kongresszusán már zászlajára tűzte – többek között Karl Marx munkája nyomán – a nyolcórás munkaidő bevezetését, arra hivatkozva, hogy ez a munkásság egyik legalapvetőbb joga.

A munkásmozgalmak nem értek el áttörő sikereket, így elsőként csak hosszú évtizedekkel később, Spanyolországban vezették be a napi nyolcórás munkaidőt 1919-ben.

Az ipari forradalom mintaállamaiban – mint az Egyesült Királyság vagy az Egyesült Államok – még ennél is nehezebben haladt a munkaidő maximálásának bevezetése. Az Egyesült Királyságban csak 1998-tól vezették be, de akkor sem a napi nyolcórás munkaidőt, hanem a negyven órás munkahetet.

Az Egyesült Államokban az 1886. május 1-i chicagói Haymarket-mészárlás a munkásmozgalmak egyik legvéresebb eseményeként vonult be a történelemkönyvekbe. A rendőrök tüzet nyitottak a tüntetőkre, majd néhány nappal később erre válaszul az anarchisták bombát hajítottak a rendőrök közé.

A számtalan halálesetet követelő incidens nem eredményezett semmilyen előrelépést a munkaidő szabályozásában, mégis ez a nap – május 1-je – vonult be a történelemkönyvekbe a munka ünnepeként.

Az 1889-ben, Párizsban megalakult II. Internacionálé ennek emlékére, 1890. május 1-jére szervezett szakszervezeti felvonulása sokkal sikeresebbnek – s mindenekelőtt békésebbnek – bizonyult, így némileg feledtetve az emléknapra boruló sötét árnyakat.

Ami Magyarországot illeti, a szociáldemokraták az 19. század vége óta küzdöttek a nyolcórás munkarendért, de csakúgy, mint a legtöbb európai országban, az első világháború elsöpörte ezeket a követeléseket.

Elviekben Gömbös Gyula kormánya is kidolgozta Nemzeti Munkatervében a nyolcórás munkanapot, de a gyakorlatban sem akkor, sem a Rákosi-korszakban nem történt változás a munkások napirendjében. 

Még a Kádár-korszakban is a hatnapos munkahét – noha nyolcórás munkanappal – volt gyakorlatban egészen 1982-ig, amikor január 1-jétől bevezették hivatalosan is az öt napos munkahetet (ekkor még negyvenkét órának álcázva). A negyven órás, öt napos munkahét csak 1984-ben lett mai formájában hivatalos.

Az ausztrál események ugyan nem leltek közvetlen követőkre a világban, sőt, az 1919-es Munkaidő Egyezménynek is csak viszonylag kis számú ország tagja, mégis egy olyan mérföldkőként tekinthetünk az ottani munkások eredményeire, amely mintául szolgálhatott volna a 19. századi iparosodott nyugati világnak. 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A nyolcórás munkarend dilemmája a karikaturistákat is megihlette (1891)A 8 óra munka, 8 óra pihenés és 8 óra szórakozás szentsége ausztrál értelmezésbenA Haymarket-mészárlás„Nyolcórás” séta (Új-Dél-Wales, 1890-es évek)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár