Az első világháborúban nem harcolhatott, a másodikban pótolta „hiányosságát” Ernest Hemingway
2021. július 9. 08:43 Múlt-kor
Korábban
Visszatérés
Hemingway ugyan rátermett vezetőnek bizonyult egy szabadcsapat számára, de ha szigorúan a katonai rendszabályok alapján ítéljük meg a tevékenységét, akkor nem a kapott parancsnak megfelelően járt el, és ezért akár felelősségre is vonhatták volna.
Valószínűleg az író is tisztában volt ezzel, ezért ragaszkodott ahhoz, hogy már az első napon felvegyék a kapcsolatot az amerikai hadsereggel, és ez motiválhatta abban is, hogy a szabadcsapat közelében akart tudni egy amerikai tisztet.
Párizs elfoglalásával Hemingway második világháborús tudósításai még nem értek véget. Az író visszatért a haditudósítói munkakörhöz és csatlakozott a 22. gyalogezredhez, akiknek a közelében korábban is mozgott. Kiváló kapcsolatot ápolt a parancsnokukkal, Charles „Buck” Lanham ezredessel, és elkísérte az ezredet az 1944 végi harcaik során.
Csaknem szemtanújává vált a német hadsereg ardenneki ellentámadásának, ám éppen akkor tüdőgyulladás következtében lázasan feküdt, ezért Lanham Luxemburgba küldte, a fronttól messzebb, hogy felgyógyuljon. Mire ez megtörtént, a hadművelet véget ért.
Lanham és Hemingway a háborút követően is tartották a kapcsolatot, egészen az író haláláig. Több levelet is váltottak egymással. Hemingway úgy jellemezte őt, mint „a legjobb, legbátrabb és legintelligensebb katonai parancsnokot, akit valaha ismertem”. Cantwell ezredesnek, A folyón át a fák közé című 1950-ben megjelent regénye főhősének az alakja sokak szerint Lanham figurájából táplálkozott.
A háború után, 1947-ben Hemingway megkapta a Bronz Csillagot. A hivatalos indoklás szerint 1944. július 20. és szeptember 1., valamint 1944. november 6. és december 6. között végzett tevékenységéért, valamint a modern hadtudományok széleskörű ismeretéért és alkalmazásáért.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Eiffel vállalata tervezte a szegedi Tisza-hidat a nagy árvíz után 18:05
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után 16:05
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen 15:05
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora 09:50
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap