Az első világháborúban nem harcolhatott, a másodikban pótolta „hiányosságát” Ernest Hemingway
2021. július 9. 08:43 Múlt-kor
Ernest Hemingwayt valószínűleg nem kell bemutatni senkinek. Írói munkássága mellett híressé vált olyan tevékenységeiről, amelyeket manapság is a férfiasság megtestesüléseinek gondolunk. A vadászat vagy a bikaviadalok mellett ide tartozott a háborúhoz való hozzáállása is. Sebesülteket mentett az első világháborúban, ott volt haditudósítóként a spanyol polgárháborúban, és nem szalasztotta el az alkalmat arra, hogy a második világháború során is valami emlékezeteset alkosson.
Korábban
Közeli megfigyelő
1944. június 6-án kezdődött meg a normandiai partraszállás, amely a nyugati fronton megfordította a háború menetét. Ernest Hemingway ebben az időszakban Londonban dolgozott, mint a Collier’s magazin tudósítója. 1944 májusától tartózkodott a brit fővárosban, és eleinte a légiharcokról szóló beszámolókra koncentrált.
Mint híres írónak és tudósítónak, sikerült elérnie, hogy a brit légierő (RAF) engedélyezze a részvételét titkos bevetéseken. Így feljutott a légierő gépeire, sőt egyenruhát meg oxigénmaszkot is öltött, noha addigra már sokkal testesebb volt fiatalkori önmagánál. Hemingwaynek közelről nyílt alkalma arra, hogy végignézze, amint a brit pilóták az angol városokat bombázó V–1 rakétákat próbálják semlegesíteni, de azt is láthatta, ahogy az amerikai légierő B–25-ösei franciaországi célpontok ellen indulnak bevetésre.
Ezeken az alkalmakon próbálta elsajátítani a navigáció alapjait, mivel hasznossá akarta tenni magát, hogy ne csak ballaszt legyen a gépeken. Még arra is hajlandó volt, hogy félretegye korábbi előítéleteit, amelyeket a britekkel szemben táplált, azok spanyol polgárháborúban játszott szerepe miatt.
Bármennyire is megkedvelte a brit légierőről való tudósítást, a szerkesztők úgy vélték, hogy a háború legfontosabb történései a szárazföldön zajlanak. Hemingway így végignézhette a D-napot, ami hozzájárult a róla szóló legendák további erősödéséhez.
Kétségtelenül szemtanúja volt az Omaha partszakaszon történő partra szállásnak, ahogy erről a Collier’snek tudósított is. Azonban az író addigra már túl értékes szállítmánynak bizonyult. Nemhogy partra szállni nem engedték, de a megfigyeléseit is végig az ellenséges tüzérség hatósugarán kívül, biztonságos távolságban végezhette el.
Mindez arra sarkallta Hemingwayt, hogy változtasson a háborúban való részvételén. Három cél lebegett a szeme előtt: megtalálni a legjobb sztorikat, hasznára lenni a harcoló csapatoknak, és mindezt a saját feltételei szerint végrehajtani.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2010
- Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
- Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
- Interjú Oborni Terézzel
- Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
- Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
- A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
- Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
- Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
- Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.