2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az elfeledett „légiterror”: német Zeppelinek Anglia felett az I. világháborúban

2018. május 31. 19:02 Múlt-kor

A Nagy-Britannia ellen folytatott második világháborús német légi hadjárat a történelem egyik legpusztítóbb bombázássorozata, de nem ez volt az első alkalom, hogy Németország a levegőből támadta a szigetországot. II. Vilmos császár Zeppelinjei az első világháború folyamán 1915 és 1918 között több mint 500 ember életét oltották ki bombáikkal, melyeket a kor repülőgépei által nem vagy csak nehezen elérhető magasságokból dobtak le. A korai légitámadásokra új fényt vetnek a brit szakértők által színessé tett korabeli fotók.

Az első ilyen támadást Norfolk városa ellen hajtották végre, ebben négyen vesztették életüket és hatan sérültek meg. A célpontokat az időjárás miatt választották, miután a szél eltérítette eredeti útvonalukról a Zeppelineket. II. Vilmos ekkor még tiltotta a hadvezetésnek, hogy London ellen hajtsanak végre légitámadást, attól félve, hogy rokonainak – a brit királyi családnak – baja eshet miattuk. Februárra már meggondolta magát, de a London elleni támadásokkal egy áprilisi, időjárás miatti kudarc után az új, P osztályú Zeppelinek megjelenéséig vártak. London első bombázására 1915. május 31-én került sor. Ennek során városszerte 120 bombát dobtak le a léghajók, ennek következtében hét ember vesztette életét, 35-en sérültek meg, és hét épület égett le. Az okozott kár 18 500 fontra, azaz mai árfolyamon 2 millió fontra (730 millió forintra) rúgott.

A második világháborúban a brit Királyi Légierő (RAF) már hatékonyan tudta felvenni a harcot a német bombázókkal szemben, 20 évvel korábban azonban a korabeli vadászrepülők nehezen tudták megközelíteni a több mint 3000 méter magasan repülő léghajókat. Emellett a jól páncélozott Zeppelinekben nehéz volt kárt tenni, ráadásul a katonai léghajókon külön vitorlakészítő képzettségű személyzet állt készenlétben arra, hogy a ballonokban ütött lyukakat mihamarabb befoltozzák.

A brit repülőgépeken használt géppuskák által tüzelt lőszer lövedékei képesek voltak átütni ugyan a léghajók páncélzatát, de a benne lévő gázokat nem tudták meggyújtani. Ezen 1916. szeptember 13-án változtattak először, amikor a 21 éves William Leefe Robinson hadnagy gyújtólövedékkel szerelt lőszerrel tüzelt a Schütte-Lanz által gyártott SL 11 nevű Zeppelinre, miután egy óra alatt sikerült felkapaszkodnia BE–2C típusú repülőgépével 3000 méterre. Robinsonnak így is három (egyenként 97 lőszert tartalmazó) tárat kellett ellőnie Lewis-géppuskájából, mire kigyulladt a léghajó, amely ezután lezuhant. A 16 fős személyzet összes tagja életét vesztette – a léghajón nem volt számukra ejtőernyő.

Az SL 11-es lelövése hatalmas siker volt a brit harci morál számára, Robinson hadnagy egy héten belül meg is kapta a legmagasabb brit hadi kitüntetést, a Viktória-keresztet. A háború későbbi szakaszában a hírhedt Vörös Báró, Manfred von Richthofen által vezetett német repülőszázad egyik tagja lőtte le repülőgépét, Robinson ezután a háború végéig német hadifogságban maradt. A háború végén hazaengedték, 1918 karácsonyát még családja körében tudta eltölteni, de a fogságban legyengült katonatiszt még december folyamán belehalt a tomboló spanyolnátha-járványba.

A német léghajók összesen 57 támadást hajtottak végre Nagy-Britannia felett 1915 és 1918 között, melyek következtében 564 ember vesztette életét, és 1370-en sérültek meg. A támadásokban 84 léghajó vett részt, melyek közül 30-at vesztettek el a németek, lelövés vagy baleset következtében. Összehasonlításul az 1917-ben megindított repülőgépes bombázások, melyekből csupán 27-et hajtottak végre a háború végéig, 835 halottat és 1 972 sérültet eredményeztek. A repülőgépek közül 62-t vesztettek. Mind a léghajós, mind a repülőgépes támadások körülbelül 1,5 millió font kárt okoztak. 1921-ben a győztes hatalmak az összes Zeppelin átadására kötelezték Németországot, kárpótlásul az általuk okozott veszteségekért.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az L20 nevű zeppelin 1916 májusában zuhant le a norvégiai Stavanger partjainál, a legénység túlélte a zuhanást.Vilmos császár célja a bombázásokkal a brit hadiipar ellehetetlenítése volt, így a lőszergyárak új női dolgozói is félthették életüket.Brit katonák állnak a romok között egy zeppelinbombázás által hagyott bombatölcsér mellett.Brit katonák romokat takarítanak el egy támadás helyszínénZeppelinből ledobott bomba által majdnem kettészakított fa és betört ablakokTöbb légvédelmi fényszóró által befogott zeppelin London felett 1916 áprilisában.Egy londoni újságíró által készített rajz az első zeppelin lelövéséről. Az újságíró szemtanúja volt az esetnek.1916. április 1-jén a Temze torkolatába zuhant egy lelőtt zeppelin. A találat után még egy órán át a levegőben tudott maradni.William Leefe Robinson hadnagy (később százados)Egy angol család tagjai tartják egy zeppelin által ledobott bomba alkatrészét, házuk romjai között.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár