2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Az egyik legbizarrabb kivégzési forma: elégni egy bronzbika bendőjében

2021. március 14. 08:06 Múlt-kor

Az emberi elmének semmi sem szabhat határt, és ez alól a halálbüntetési formák sem kivételek: a vélt vagy valós vétkek szankcionálására számtalan kegyetlen módszert találtak ki az elmúlt évezredek során. Az ismertebbek mellett – karóba húzás, felakasztás, felnégyelés, lefejezés, keresztre feszítés, élve kettéfűrészelés – több tucatnyi kevésbé szokványosról is olvashatunk.

Bronzbika

A portugál gyarmatosítók az egykori Ceylonban például a megtöltött ágyú szája elé kötötték a szerencsétlen elítéltet, míg a karthágóiak, a bizánciak, de még a XIX. századi India törvénykezői is az elefánt talpával zúzatták szét a bűnös fejét.

Nem lehetett szívderítő látvány Koppány felnégyelése, de Dózsa György kivégzése sem, akinek felhevített fogóval letépkedett húsából a hajdúinak kellett enniük.

Ám mind közül az egyik legbetegebb elmére vall a Kr. e. VI. században élt híres bronzöntő, az athéni Perillosz ötlete. Szicíliai Diodórosz görög történetíró szerint a mester olyan bika alakú, oldalán ajtóval ellátott bronztartályt készített, amelybe könnyedén be lehetett zárni egy embert.

A szerkezetet úgy alakították ki, hogy miközben alulról tűzzel melegítették, a benne gyakorlatilag elevenen megsülő ember hangját az akusztika, valamint a különböző csövek miatt a kívül állók úgy hallották, mintha a bika bőgne és fújtatna.

Perillosz az embertelen kivégzőeszközt a szicíliai Akragasz (a mai Agrigento) véreskezű, ám városát gazdaságilag felvirágoztató türannoszának, Phalarisznak ajánlotta fel.

A zsarnok maga is elszörnyedt, és úgy döntött, hogy a félelmetes találmány első áldozata maga a feltaláló lesz. Phalarisz – akiről a korabeli szóbeszéd úgy tartotta, hogy éhségét olykor csecsemők elfogyasztásával csillapította – hatalmát 16 éves terrorja után végül egy csapat lázadó döntötte meg, s ezt követően ő is belülről tapasztalhatta meg a bronzalkotás „előnyeit”.

A legenda szerint a kivégzés végeztével az áldozatok csontjaiból maradt fényes masszát ékszerként is hordták Szicíliában.

Néhány kutató úgy véli, szoros kapcsolat lehet a szicíliai bronzbika és a karthágói Baál istenség aranyborjút mintázó szobrai között, amelybe a mítosz szerint csecsemőket tettek, magát a szobrot pedig kemencébe csúsztatták.

Vannak források, melyek szerint e kegyetlen kivégzési módot a rómaiak is többször használták. A keresztény hagyomány szerint Szent Antipász, Pergamon püspöke, valamint Tarzuszi Szent Pelágia, a szűz vértanú is bronzbika gyomrában végezte. De hasonló halált halt a Chronica Caesaraugustana szerint II. Alarich vizigót király jóvoltából Burdunellus, római trónbitorló is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár