Az egyház és a népharag egyaránt veszélyt jelentett egykor a dogmákat megkérdőjelező tudósokra
2021. június 23. 11:58 Múlt-kor
Korábban
Az eretnekfejedelem
„Ti talán jobban féltek kimondani rám ezt az ítéletet, mint én meghallgatni azt” – jelentette ki Caspar Schoppe szerint Giordano Bruno azt követően, hogy az inkvizíció halálra ítélte. A katolikus vallásra áttért, ezért VIII. Kelemen pápa kegyeit elnyerő Schoppe a kivégzés napján írt tudósításában hozzátette: Brunónak további nyolc napja lett volna arra, hogy visszavonja „tévedéseit”, erre azonban nem volt hajlandó.
Az 1548-ban, Nápoly közelében született Giordano Bruno 14-15 évesen lépett be Nápolyban a dominikánus rendbe, de már ekkoriban kételyei támadtak bizonyos vallási dogmák igazságával kapcsolatban. Még novíciusként eltávolította cellájából Szent Katalin és Szent Antal képeit, és Szervéthez hasonlóan komoly problémái voltak a szentháromság tanával is.
1576-ban eretnek nézetei miatt perbe fogták, így menekülnie kellett a kolostorból. Első állomása Róma volt, de mivel itt is pert indítottak ellene (a vád szerint százharminc pontban eltért az egyház tanításától), nem volt maradása. A hihetetlen emlékezőtehetséggel megáldott Bruno bebarangolta Európát. Tanított a toulouse-i, párizsi és a wittenbergi egyetemen, és megfordult Genfben is, ahol az egyházi tanács elé kellett járulnia, mert tizenkét hibára mutatott rá az egyetem filozófiatanárának előadásában. Angliában a kopernikuszi világképet védelmezve különbözött össze egy nagy tekintélyű oxfordi egyetemi oktatóval.
Bruno számára Itáliába való hazatérése végzetesnek bizonyult. 1591-ben egy velencei patríciust, Giovanni Mocenigót igyekezett a kortársai által csodált, nevezetes emlékezéstechnikájára megtanítani, majd amikor úgy vélte, átadta a megfelelő tudást, elhatározta, visszatér utolsó állomáshelyére, Frankfurtba. A velencei előkelő azonban úgy érezte, még nem jutott el az általa remélt szintre, ezért bezáratta Brunót, majd 1592 májusában átadta a velencei inkvizíciónak.
Bruno szerencsétlenségére ügye a római főinkvizítor figyelmét is felkeltette, aki pedig egyenesen eretnekfejedelmnek tartotta a polihisztort. A filozófusnak 1593. február végétől már Rómában kellett megvédenie álláspontját és életét. A velencei inkvizíció előtt még megtört emberként megjelenő Brunót hétéves vizsgálati fogsága alatt hiába próbálták rávenni tanai visszavonására, erre nem volt hajlandó, így VIII. Kelemen pápa máglyahalálra ítélte, és átadta a világi hatóságoknak.
Brunót 1600. február 17-én végezték ki a római a Campo de’ Fiorin, miután állítólag a nyelvét is kivágták, hogy ne tudja terjeszteni az egyházi dogmákkal szembemenő gondolatait. Az egykori szerzetest ugyanis nem a heliocentrikus világképet hirdetéséért, hanem eretnek nézeteiért kellett meghalnia: a vádak szerint elvetette a szentháromságot, hitt a lélekvándorlásban, Krisztust egy igen tehetséges csalónak tekintette, nem fogadta el Szűz Mária szüzességét sem. Különösen bűnös gondolatokat fogalmazott meg, amikor Kopernikusszal ellentétben nemcsak annyit állított, hogy a Föld kering a Nap körül, hanem azon nézetének is hangot adott, amely szerint bolygónk egy végtelen univerzum apró szelete, a csillagok pedig távoli napok.
Bruno írásai indexre kerültek és 1965-ig ott is maradtak. A kivégzés 400. évfordulóján a katolikus egyház „mély sajnálatának” adott hangot a „szomorú epizód” miatt, fenntartva, hogy Bruno bíráit az igazság szolgálatának szándéka vezette, és mindent megtettek a filozófus életének megmentése érdekében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút tegnap
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József tegnap
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói tegnap
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz tegnap
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig tegnap
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő 2024.03.27.
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen 2024.03.27.
- Bordélyház is szolgált az amiens-i német börtön foglyainak menedékéül 2024.03.27.