Az egyetemépítő Budapest – a főváros fejlődő felsőoktatási terei
2020. július 13. 14:32 Jancsó Ágnes
Korábban
Egyetemi kisokos
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelődjét Pázmány Péter alapította 1635-ben Nagyszombaton. A XVIII. század végén előbb Budára, majd Pestre helyezett intézményben 1844-ig latin nyelvű bölcsészeti, jogi és orvosi képzés várta a hallgatókat – 1895-ig csak férfiak tanulhattak az egyetemen.
Az 1950 óta az Eötvös Loránd nevét viselő egyetem Trefort-kerti campusának egyik legismertebb épülete a Gólyavár. A Pecz Samu tervezte épület 21x21 méteres óriási előadója az elsős gólyák előadásainak adott otthont. A józsefvárosi Illés utcában található Közép-Európa egyik legrégebbi botanikus kertjeként számontartott ELTE Füvészkert, ami többszöri költözés után 1847-ben került mai helyére.
A Műegyetem története a XVIII. századig nyúlik vissza. Az Institutum Geometricumként, majd József Ipartanodaként működő iskola 1872-ben a világ első, egyetemi rangú műszaki felsőoktatási intézménye lett.
A Királyi József Műegyetem otthonául 1883 és 1909 között a Steindl Imre tervezte Múzeum körúti épületegyüttes szolgált, a Lágymányosi campus a XX. század első évtizedeiben épült – a „lágymányosi Konstantinápoly” néven elhíresült vigalmi negyed helyén. A 2000 óta Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nevet viselő intézményben ma nyolc karon folyik az oktatás közel harminc épületben.
A mai Corvinusnak otthont adó neoreneszánsz Fővámpalota Ybl Miklós tervei alapján épült 1874-ben, ekkor még a vámolandó áru szállítását szolgáló vasúti vágányok szelték át a földszintet.
A II. világháborút követően alakították át a megrongálódott épületet egyetemmé, az 1920-ban alapított Királyi Magyar Tudományegyetem jogutódja, a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem az 1950/51-es tanévtől költözött a Fővám téri épületbe. Az intézmény többszöri átszervezés után 2004-ben vette fel a Budapesti Corvinus Egyetem nevet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. világháború
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István
- Már a franciák is próbálkoztak harci gázzal az yperni támadás előtt
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 20:20
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 18:05
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05