Az átkozott ereklye és az amatőr restaurátor: 2020 hét legbizarrabb történelmi híre

2020. december 30. 15:16 Múlt-kor

Üveggé égetett agyú pompeji, Marat kifröccsent vére, mint két évszázados nyom, újabb spanyol horrorrestaurátor, ellopott, majd visszaküldött „átkozott” ereklyék, brutális arccsonkítás a kora középkori Angliából, római romok helyett elásott szovjet kémrádió és az elárasztott középkori toszkán falu. A 2020-as év sok esetben a történelem oldaláról is a bizarr oldalát mutatta.

Korábban

Kifröccsent vér oldhatja meg Marat bőrbetegségének rejtélyét

Jean-Paul Marat a fürdőkádjában írogatta feljegyzéseit 1793. július 13-án is, amikor egy girondista nő egy konyhakéssel halálosan megsebesítette. A filozófus, orvos és természettudós radikális nézetei mellett egyedi öltözködési stílusával és jól látható bőrbetegségével is felkeltette a figyelmet. Utolsó hónapjaiban a baja miatt Marat szinte remeteként élt: ideje nagy részét a fürdőkádban töltötte, hogy keléseinek és gennyes sebeinek viszketését enyhítse.

Egy tanulmány azt vizsgálta, hogy a gyilkosság során a Marat-t körülvevő irományokra fröccsent és máig megőrződött vérből azonosítható-e a rejtélyes bőrbetegség, amely megkeserítette az életét. A kutatók ugyanazt a módszert alkalmazták, mint a modern bűnügyi nyomozások esetén a papírról való vérmintavétel során.

A kinyert minták alapján megerősítették Marat francia–olasz származását, valamint kiderült, hogy – ellenségeinek állításával szemben – nem volt szifiliszes, és nem szenvedett sem leprában, sem szájpenészben. Megtalálható volt azonban a mintákban az immunrendszer-gyengítő hatású Malassezia restricta nevű gombafaj, amely okozhat bőrfertőzéseket. Mivel a mintákat nem Marat életében vették, a tanulmány következtetései további alátámasztást igényelnek.

Üveggé égette egy szerencsétlen áldozat agyát a Vezúv kitörése

A Nápoly mellett található vulkán 79-es kitörése – amely elpusztította Pompeji és Herculaneum városait – olyan extrém hőmérsékletekkel járt, hogy egy áldozat agyát üveggé olvasztotta, állítja Pierpaolo Petrone, a Nápolyi II. Frigyes Egyetem törvényszéki antropológusa. Míg Pompeji lakóival a Vezúvból kilövellt hamu és törmelék végzett, Herclaneumot a hegyoldalon lezúduló, úgynevezett piroklasztár temette maga alá.

A forró gázokból, hamuból és apró kődarabokból álló lávafolyam körülbelül 100 km/h sebességgel érte el a települést, az ott tartózkodóknak esélye sem volt a menekülésre. A régészek egy, az 1960-as években megtalált, körülbelül 20 éves férfi maradványait vizsgálva a koponyájában fekete, üvegszerű anyagra leltek.

A tudósok szerint a különös lelet nem más, mint a férfi agyának vitrifikálódott (megüvegesedett) maradványa. A vitrifikáció során az adott anyag magas hőfokon (az adott esetben akár 520 Celsius-fokon) égett, meg tudta gyújtani a testzsírt, és elgőzölögtette a puhább szöveteket, majd a hőmérséklet hirtelen lecsökkent, ami üvegszerűvé alakította az agyat. Ez az első eset, hogy vulkánkitörés okozta hő által vitrifikált emberi agy került elő.

következő oldal 1 / 3