Az ártatlanság korát maga mögött hagyva hódított szőke tincseivel Jean Harlow
2022. március 3. 18:50 MTI
111 éve, 1911. március 3-án született Jean Harlow, a harmincas évek amerikai filmjeinek egyik legnagyobb bálványa, „a szőke bombázó”. Harlow karrierje üstökösként ívelt felfelé: 1931-ben hat filmben szerepelt, s a belőle sugárzó szexualitás megőrjítette Amerikát. A szőke tincsek addig az ártatlanságot képviselték, ám ő már a végzet asszonyát testesítette meg, nők tömegei festették szőkére hajukat, hogy rá hasonlítsanak.
Korábban
Harlean Carpenter néven anyakönyvezték, ezt a stúdiók később szándékosan a franciás Carpentier alakban írták, hogy arisztokratikus hátteret kölcsönözzenek a filmcsillagnak. Valójában a középosztályból jött, sikeres fogorvos apja és saját jogon is tehetős anyja rossz házasságban szenvedtek egymás mellett.
Lányuk 16 évesen ment férjhez egy gazdag üzletemberhez, és Los Angelesben telepedtek le. A filmezés nem izgatta, barátnőjét kísérte egy válogatásra, ahol a szerepet végül neki ajánlották fel. A meghallgatáson anyja leánykori nevét diktálta be, így szerződését Jean Harlowként írta alá.
Statisztaként kezdte, egy év alatt tucatnyi filmben kapott nyúlfarknyi szerepet. Házassága időközben felbomlott, így 1929 elején magányosan és szegényen maradt Hollywoodban.
Ám ekkor rámosolygott a szerencse: a különc milliomos Howard Hughes elhatározta, hogy újraforgatja A pokol angyalai című némafilmjét, és a főszerepre a rettenetes akcentussal beszélő norvég Greta Nissen helyére Harlow-t szemelte ki.
A premierre 50 ezren gyűltek össze, hogy láthassák az új csillagot, akit a kritika ugyan alaposan lehúzott, de nevét mindenki megismerte.
A jó üzleti érzékkel rendelkező Hughes országos reklámkörútra küldte a szőke sztárt, aztán „kikölcsönözte” az MGM stúdiónak. Harlow karrierje üstökösként ívelt felfelé: 1931-ben hat filmben szerepelt, s a belőle sugárzó szexualitás megőrjítette Amerikát.
Ben Lyon karjaiban A pokol angyalai című filmben
A szőke tincsek addig az ártatlanságot képviselték, ám ő már a végzet asszonyát testesítette meg, nők tömegei festették szőkére hajukat, hogy rá hasonlítsanak.
Harlow és az ellenállhatatlan Clark Gable igazi álompárt alkottak a filmvásznon, de a szőkeség több főszerepet kapott Spencer Tracy és William Powell oldalán is, megcsillantva színészi tehetségét és komikusi vénáját.
Ő volt az első szőke szexszimbólum, legendájában kiemelt szerepet játszott az érzékiség. E téren talán csak Marilyn Monroe fogható hozzá, akinek példaképe Harlow volt – érdekesség, hogy mindketten utolsó filmszerepüket Clark Gable oldalán játszották.
Anya és lánya
Hiába volt azonban az elképesztő népszerűség, a siker és a csillogás, magánéletében kudarc kudarcot követett. Második férje öngyilkos lett, a harmadiktól nyolc hónap után vált el, utolsó nagy szerelme William Powell volt, akivel két évig járt jegyben – ám a házasságot állítólag Louis B. Mayer, az MGM stúdió főnöke tiltotta meg, üzleti megfontolásokból.
A még mindig csak 26 éves Jean Harlow 1937-ben a Saratoga című film forgatásán lett rosszul, s június 7-én a kórházban meghalt.
A hír hatalmas megdöbbenést keltett, és mivel az okot nem közölték, a legváltozatosabb feltételezések kaptak szárnyra abortuszról, hajfesték okozta mérgezésről, halálos fogyókúráról, és arról, hogy fundamentalista keresztény anyja tiltotta el tőle az orvosokat.
Ma már biztos, hogy Harlow születésétől fogva veseelégtelenségben szenvedett, amely abban az időben gyógyíthatatlan betegségnek számított. Temetése igazi hollywoodi eseménnyé vált az MGM rendezésében, dublőrök segítségével befejezett utolsó filmje pedig az év legnagyobb kasszasikere lett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel 15:05
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét 14:20
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap