Aranyérméket tartalmazó ezeréves takarékperselyre bukkantak Jeruzsálemben
2020. november 10. 10:09 MTI
Ezeréves aranyérméket találtak Jeruzsálemben - jelentette a Jiszrael Hajom (Izrael Ma) című újság hírportálja hétfőn. Az aranyból készült érmékre a Siratófal akadálymentesítését szolgáló lift építése közben bukkantak a Templomhegy Heródes-kori nyugati falának közelében.
Korábban
Az építkezés előtt a terepet átkutató, az Izraeli Régészeti Hatósághoz (IAA) tartozó régészek egy kisebb cserépedénybe rejtve találták meg a négy darab 1000 éves aranyérmét.
"Ősi takarékperselyre bukkantunk"- nyilatkozta David Gelman, az IAA szakembere. A korai iszlám korban készült tiszta arany pénzérmék meglepetésként kerültek elő, amikor egy hónap elteltével megtisztították a benne felgyülemlett portól és lerakódástól az ősz elején talált cserépkancsót.
"Az aranypénzek kiváló állapotban őrződtek meg, az írás rajtuk azonnal kivehető volt, amikor előkerültek a cserépből, külön tisztítás nélkül is" - közölte Robert Cole, az IAA érmeszakértője.
"Az érmék meglehetősen rövid időszakot fognak át, a 10. század 40-es éveinek végétől a század 70-es éveiig. Ez viharos politikai változások ideje volt, amikor Izrael földjének felügyelete a mai Bagdad területén székelő szunnita Abbászida Kalifátustól a síita riválisokhoz került, az észak-afrikai Fátimida-dinasztiához, amely ekkoriban hódította meg Egyiptomot, Szíriát és Palesztinát, és a mai Kairóban rendezkedett be.
Ezeket a történelmi eseményeket szinte tökéletesen tükrözik a korsóban felfedezett érmék: két aranydénárt Ramlában vertek a kalifátus területén Al-Fadl al-Mutí kalifa idején (946-974), a másik kettőt Kairóban készítették a Fátimida uralkodók, al-Muizz (953-975) és utódja, al-Azíz idején (975-996).
"Ötven éve először fedeztek fel Jeruzsálemben Fátimida-kori aranykincset" - méltatta Cole a felfedezés jelentőségét. Legutóbb Benjamin Mazar professzor talált az óvárosban, a Templomhegytől délre a hatnapos háború (1967) után végzett nagy feltárások során ebből a korból származó öt érmét és ékszereket.
Négy dénár jelentős pénzösszegnek számított a lakosság többségének, akik akkoriban alapvető létszükségleteiket tudták csak fedezni. Ez az összeg egy kezdő hivatalnok havi fizetését vagy egy egyszerű fizikai munkás négyhavi fizetségét jelentette.
Az átlagemberekhez képest csak keveseknek, maroknyi tisztviselőnek és kereskedőnek volt hatalmas vagyona vagy fizetése. A kincstár egyik vezetője ekkor havonta mintegy 7000 aranydénárt kereshetett, és volt olyan, aki vidéki birtokai után évi százezer aranydénár jövedelemhez jutott.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
