Arany, tűz és akasztófa: mennyire voltak hatásosak a karanténok a történelem során?
2020. február 6. 18:33
A karantén intézménye – egyének és közösségek elszigetelése a járványok megfékezése érdekében – mintegy 600 évnyi múltra tekint vissza. Mennyire voltak hatékonyak az ilyen intézkedések a történelem során?
Korábban
Vitatott lépés
A legutóbbi, 2013 végétől 2016 elejéig tartó ebolajárvány során a nyugat-afrikai városok és falvak utcáin tömegével feküdtek a halottak, akikért senki sem jelentkezett, a megárvult gyermekeket kiközösítették és elhagyták, miközben az áldozatok száma folyamatosan nőtt. Elkerülhetetlen volt tehát az, hogy előbb vagy utóbb sokan párhuzamot vonnak a történelem nagy járványaival – írta Duncan McLean a History Today magazinban.
A feszélyezett segélyszervezetek és hivatalos egészégügyi személyek nyilvános közleményeit egyre inkább visszhangozta a nyugati média retorikája, némi xenofób éllel. Ebben a kontextusban a történelemre utaló félremagyarázások sem meglepők, ahogy a tömeges elszigetelés ősi gyakorlata, annak minden középkori felhangjával együtt új, 21. századi csomagolást kapott.
A karantén sosem került ki a szóba jöhető közegészségügyi intézkedések lexikonjából, és a 2003-as SARS-krízis idején is visszatért a közbeszédbe.
Egy ilyen sokat vitatott eljárás azonban, mint egy fertőzés lehetséges hordozóinak ideiglenes elszigetelése, megérdemli a további elemzést a múltbéli gyakorlatot, valamint a látszólagos és valódi hatékonyságot illetően.
2013 és 2016 között többféle karantén is életbe lépett Nyugat-Afrikában. A legdrasztikusabbak kétségtelenül a teljes környékek és kerületek lezárására tett kísérletek voltak.
A média jelenlétének köszönhetően Freetown és Monrovia (Sierra Leone, illetve Libéria fővárosa) különösen látványos példákkal szolgáltak, habár kiterjedt vidéki területek, legfőképpen a guineai határ mentiek ugyancsak drámaian festettek.
Ennél tágabb értelmét nézve a fogalomnak, egyes légitársaságok felfüggesztették a térséget kiszolgáló járataikat. E tendencia – ha folytatódott volna – egyre inkább egy egész Nyugat-Afrikát sújtó nemzetközi karanténra hasonlított volna.
Az ilyen intézkedések gyakorlatiasságának hiányán és az emberi, valamint a gazdasági következményeken túl számos történelmi precedens is arra mutat, a karantén kontraproduktív a fertőzések megelőzésében.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.
