Angliából tér vissza Üzbegisztánba a 2014-ben ellopott iszlám műkincs
2017. július 19. 09:24 MTI
A British Museum segítségével térhet vissza Üzbegisztánba az a fontos középkori iszlám műkincs, amelyet a közép-ázsiai ország egyik mauzóleumáról loptak el néhány éve.
Korábban
A nagyméretű - mintegy fél méter magas - díszesen írott, kékmázas csempe az ősi Selyemút mentén fekvő, 13. századi Sasmai Ajub mauzóleum homlokzatát díszítette. 2014-ben tűnt el, amikor tolvajok kiemelték a díszes csempét, helyén egy hatalmas űrt hagyva. A helyi hatóságok attól tartottak, hogy végleg eltűnt, ám a közelmúltban felbukkant az angol műtárgypiacon, egy londoni galériában kínálták eladásra.
A lopást az üzbég hatóságok hivatalosan nem jelentették, de egy oxfordi tudós, aki a közelmúltban Üzbegisztánban járt, észrevette a mayfairi galéria katalógusában az iszlám műkincset. A galéria tulajdonosa, Simon Ray, aki jóhiszeműen vásárolta meg a műtárgyat, azonnal kapcsolatba lépett a Britsh Museum szakembereivel. Az intézmény a héten fogja átadni hivatalosan a műkincset Üzbegisztán londoni nagykövetségének.
Az 52,5 centiméterszer 30,5 centiméteres csempe John Simpson, a British Museum kurátora szerint "múzeumi minőségű darab". Egyike a közép-ázsiai vallási emlékművek legkiválóbb, legszebb, legnagyobb és legkorábbi mázas csempe feliratának - magyarázta a The Guardian brit napilapnak. A több tízezer font értékű műkincset James Allan professzor, az oxfordi Ashmolean Museum keleti művészeti részlegének egykori vezetője azonosította.
A Buharához közel fekvő mauzóleumot, amely az UNESCO világörökség része, Ajub prófétának - a kereszténységben Jóbnak - szentelték. A korán Ajubot mártírként és prófétaként tartja számon, akit vízzel jutalmaztak meg bőrbajai enyhítésére, és akire a helyi közép-ázsiai folklórban a selyemhernyó-tenyésztés patrónusaként és gyógyítóként tekintettek. A mauzóleum középpontjában álló kútnak gyógyító erőt tulajdonítanak - mondta Simpson.

A csempe a mauzóleum homlokzatán lévő felirat utolsó darabja. "A próféta - béke legyen vele - azt mondta: megtiltottam nektek, hogy a sírokhoz zarándokoljatok. Most tegyetek zarándokutat. Ezt az emlékművet az ötszáz-hatszázadik évben (1200-1300) emelték." A felirat az iszlámon belüli egyik fontos feszültséget illusztrálja, azt, hogy a szent helyek felkeresését a bálványimádás egy formájának tartották, és tiltott volt a társadalomban - magyarázta a kurátor.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59