Anglia több évszázados tengeri uralmához vezetett a legyőzhetetlennek vélt Armada leverése

Az Armada pusztulása

A fölényes győzelemhez ugyanis a flottát vezető Lord Charles Howard és Sir Francis Drake zsenialitása, a bevetett nagy hatótávolságú ágyúk, valamint az angol hajók mozgékonysága mellett az időjárás is nagymértékben hozzájárult.

Az ütközetet követő hónapokban a protestánsok meggyőződésévé vált: a csatát eldöntő viharos szél a bizonyíték, hogy Isten a gőgös pápistákkal szemben őket támogatja.

II. Fülöp régóta készült a protestáns Anglia elleni háborúra. I. Erzsébet 1585-ben szövetséget kötött a spanyol uralom ellen fellázadó németalföldi felkelőkkel. Az angol kalózok Francis Drake vezetésével és a királynő engedélyével sorra fosztották ki a spanyol hajókat, a végső lökést pedig Stuart Mária, a katolikus skót királynő lefejezése adta meg.

A flotta erőt akart demonstrálni: 130 hajó gyűlt össze, összesen mintegy 2500 ágyúval, a legénység és a hadsereg létszáma összesen 30 ezer főt tett ki. Az összetétel azonban nem mutatott egységes képet: a világ minden tájáról összeverbuvált Armada korántsem állt kizárólag szakképzett és harcedzett tagokból. 

Az Armada 1588 májusában pápai felhatalmazással indult útnak az angliai partok felé a katonai és tengeri tapasztalatokkal alig rendelkező Medina Sidonia herceg vezetésével. A flotta július 27-án kötött ki Calaisnál, és másnap éjszaka kezdetét vette a sorsdöntő ütközet. Éjfél körül az angol flotta legénysége váratlanul nyolc, robbanóanyaggal megtöltött lángoló hajót küldött az Armada ellen.

A spanyoloknak két kísértethajót sikerült elsüllyeszteniük, azonban a széljárás egyre közelebb sodorta a vitorlásokat a hatalmas gályákhoz. Kitört a pánik. Az Armada legénysége elvágta a horgonyköteleket, így a hadrend teljesen megbomlott, és a több órás ütközetben a spanyol flotta megsemmisítő vereséget szenvedett.

Ugyan a korabeli festményeken gyakran így ábrázolják, valójában nem csak a szél döntött az angolok javára: szakképzettségben és felszereltségben is lehagyták spanyol riválisukat

A spanyol flotta csapdába esett, ezért a La Manche csatornától már csak északra utazhatott. A roncsaik megmentése érdekében az Ír szigetet megkerülve vezették haza a flotta maradékát, de a nyílt óceánon sokan odavesztek. Sebesültekkel és megtörve, a hajóknak kevesebb mint fele kötött ki a vereségtől megszégyenülten Santander partjainál. 

Bár az Armadára egy – már a sorsdöntő csata után, Erzsébet angol királynő főminisztere által kiadott – pamflet nyomán ragadt rá a „győzhetetlen” jelző, az angol siker jelentősége elvitathatatlan. A spanyol flotta felett aratott fényes győzelem bizonyította az angolok technikai fölényét, így megkezdődhetett a szigetország több évszázados tengeri uralma. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait