Amikor Karinthy Frigyes, Horthy István és Gömbös Gyula egyazon léghajóval érkezett Budapestre
2021. március 29. 07:52 Jeki Gabriella
Korábban
Ikonikus jelképpé váltak a Zeppelin léghajók
A repüléstörténet kétségtelen csúcspontját jelentette – miután 1929-ben és 1930-ban már egy-egy alkalommal átrepült Magyarország fölött – a német Graf Zeppelin léghajó 1931-es márciusi, budapesti látogatása. A „csodaszivar” hatszáz útján másfél millió kilométert tett meg, több mint 17 ezer órát repült, 34 ezer főt szállított, megfordult Észak- és Dél-Amerikában, a Közel- és Távol-Keleten, de Szibériában és az Északi sarkvidéken is.
„Szép, fenségesen szép a lázas és lelkes embertömeg, csaknem oly szép, talán még szebb, mint a nyugodtan úszó léghajó” – írja az Újság újságírója, Wallesz Jenő. – „Csak ilyen lázas és lelkes embertömeg számára érdemes dolgozni, mert ennek az embertömegnek lelkiállapotában ismeri fel a tudomány a maga diadalát.”
A léghajózás közel négy évtizede nem múlt el nyomtalanul. Még ma is fel-felbukkan nem csak a sajtóban vagy a történelemórákon, hanem a visszaemlékezésekben és már a közösségi portálokon is.
„A Zeppelin lénye és feladata, hogy a béke járműveként támogassa a szívet és a lelket” – mondta a híres Földkerülő Hugo Eckener kapitány az 1952-es kampányfilmben, amely a Schau dir Zeppelin NT címet viselte, és amit megtalálunk ma is a legnagyobb közösségi videomegosztó portálon. – „Még a mai napig magával viszi a szellemünket azokba a magasságokba, ahol kinyithatja szárnyait.”
A léghajók végül számos országba jutottak el, és sok emléktárgy maradt utánuk. Ezek közül talán a legérdekesebbek a bélyegek: Magyar Posta például több léghajózással kapcsolatos emléket hozott forgalomba. A Zeppelinek mai változatai pedig még ma is közlekednek a bajor földeken. A jegy ára azonban elég borsos: egy negyven perces utazás több száz euróba kerülhet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap