Amikor gyilkos szmog lepte el Londont
2015. december 7. 11:41
A köd és eső országának fővárosa felett 1952. december 4-én, csütörtökön egy hideg anticiklon ült meg, és a szélcsend miatt napokig ott is maradt. A várost másnapra sűrű, kéményfüsttel és kipufogógázokkal kevert, száz százalékos páratartalmú köd takarta be, amely sárgás-feketés színűre változott a koromrészecskék miatt. Az angolok borsólevesnek nevezték el a különös színű levegőt, amely – mint később kiderült – sokak számára halált hozott.
Korábban
A londoniak az orrukig sem láttak, a szúrós szag csípte az orrukat és a szemüket. A hideg idő miatt sokan begyújtottak, a főváros külső negyedeiben több széntüzelésű erőmű működött, ráadásul ezidőtájt cserélték le a környezetbarátabb villamosokat dízelüzemű buszokra, ami csak tovább rontott a helyzeten. A kutatások szerint 1952 december elején közel ezer tonna füst részecske, 2 ezer tonna szén-dioxid, 140 tonna sósav, 14 tonna fluorvegyület és 370 tonna kén-dioxid került London környékén a levegőbe. December 8-9-re a helyzet drasztikussá vált, sokan nem mertek kilépni az utcára; nem a tüdejüket féltették, hanem attól tartottak, hogy eltévednének, ugyanis a látótávolság csupán néhány méter volt. „Olyan mintha vakok lennénk” – mondták a londoniak.
A sűrű ködön az utcai lámpák fénye sem hatolt át. A közlekedési balesetek száma jelentősen megugrott, a négy nap alatt a 12 ezret is meghaladta. London erre a négy napra leállt, végül egyedül a metró közlekedett. Valamint a rablóbandák voltak aktívak, akik kihasználva az épületekbe is bejutó ködöt, több száz lakásba betörtek. December 10-én kitisztult az idő, és a londoniak nyálkás korommal fedett házaikból ismét elindulhattak munkába. A négy nap alatt és a következő hetekben 4075 ember halt meg főként légzőszervi fertőzés következtében (más források szerint több mint 6 ezer volt a halálos áldozatok száma) és közel százezren betegedtek meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre 20:20
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet 18:05
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa 16:05
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására 15:05
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast 13:20
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap