Amikor egy gyilkos erejű jégeső vetett véget a mészárlásnak

A csillagfényes égboltot eltakaró fekete fellegek úgy gyülekeztek felettük, mint vészjósló ármádia, amelyet a teremtő küldött, hogy szétzúzza bűnös lelkeiket. Miközben az éjszakai égbolton a „sötét erők” felvonulása vészjósló dörrenések közepette zajlott, a megrettent katonák, részben a fejük felett készülő égi háború audiovizuális hatása, részben a drasztikusan lecsökkent hőmérséklet miatt, reszketni kezdtek. A vészterhes előkészület után, elementáris erővel tört ki a vihar. A szörny elszabadult és az égből ezernyi halálos lövedék zuhant alá, megtizedelvén az angol katonákat. A csaknem másfél órán át tartó pokoli jégverés nagyjából ezer katona és hatezer ló életét követelte.

III. Edward angol uralkodó húsvét hétfőn, 1360. április 13-án kezdte meg a francia város Chartres ostromát. Az Edward 10 ezer emberével farkasszemet néző maroknyi védő csak a falak szilárdságában, saját maguk bátorságában, és az isteni gondviselésben bízhatott, amely az ostrom első napjának estéjén, egy elementáris erejű vihar formájában meg is érkezett.  A Chartres körül tábort verő angolok tehetetlenek voltak. Sátraikat darabokra szaggatta a gigantikus erejű szél; a félelemtől tébolyult emberek közé csapó villámok és a gyilkos erővel rájuk zúduló tekintélyes méretű jégdarabok tömegével szedték áldozataikat, amelyek között ott volt ostromló hadsereg két vezetője is.

A tömegek életét kioltó démonikus erejű vihart a szembenálló felek isteni jelként értelmezték. Az angol uralkodó a krónikák szerint olyannyira hatása alá került az eseményeknek, hogy a dühöngő elemeknek fittyet hányva, térdre borult a szakadó jégesőben és bűnbánó tekintetét a chartres-i katedrális felé fordítva fogadalmat tett a franciákkal kötendő békére. A franciákra is nagy hatást gyakorolt az angolok által fekete hétfőre keresztelt jeges esemény. A derék gallok úgy értékelték az eseményeket, hogy isten megbüntette az angolokat, akik nem átallottak böjt idején fosztogatni a francia vidék békés falvait.

Bármi is volt a mindenható célja, a szembenálló felek tárgyalásokba kezdtek, és 1360. május 8-án megkötötték a brétigny-i békét, amelynek értelmében Edward lemondott a francia trónra támasztott igényéről és ezzel lezárta a franciák és az angolok között zajló százéves háború (1337-1453) első szakaszát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 368 ft 4 776 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rejtélyek

• A Stonehenge építése legalább akkora ceremónia lehetett, mint az ott tartott rituálék
• Az FBI genetikusai oldották meg a lefejezett egyiptomi múmia rejtélyét
• Nem földönkívüli, hanem egy koraszülött emberi magzat volt a chilei minimúmia
• A tolvaj komornyik rátámadt a hercegre, majd öngyilkos lett – vagy mégsem?
• „99%-os valószínűséggel” Amelia Earharthoz tartozhattak a lakatlan szigeten talált csontok
• Máig rejtély, hogy ki volt a svéd miniszterelnök, Olof Palme gyilkosa