Amikor egy gyilkos erejű jégeső vetett véget a mészárlásnak

A csillagfényes égboltot eltakaró fekete fellegek úgy gyülekeztek felettük, mint vészjósló ármádia, amelyet a teremtő küldött, hogy szétzúzza bűnös lelkeiket. Miközben az éjszakai égbolton a „sötét erők” felvonulása vészjósló dörrenések közepette zajlott, a megrettent katonák, részben a fejük felett készülő égi háború audiovizuális hatása, részben a drasztikusan lecsökkent hőmérséklet miatt, reszketni kezdtek. A vészterhes előkészület után, elementáris erővel tört ki a vihar. A szörny elszabadult és az égből ezernyi halálos lövedék zuhant alá, megtizedelvén az angol katonákat. A csaknem másfél órán át tartó pokoli jégverés nagyjából ezer katona és hatezer ló életét követelte.

III. Edward angol uralkodó húsvét hétfőn, 1360. április 13-án kezdte meg a francia város Chartres ostromát. Az Edward 10 ezer emberével farkasszemet néző maroknyi védő csak a falak szilárdságában, saját maguk bátorságában, és az isteni gondviselésben bízhatott, amely az ostrom első napjának estéjén, egy elementáris erejű vihar formájában meg is érkezett.  A Chartres körül tábort verő angolok tehetetlenek voltak. Sátraikat darabokra szaggatta a gigantikus erejű szél; a félelemtől tébolyult emberek közé csapó villámok és a gyilkos erővel rájuk zúduló tekintélyes méretű jégdarabok tömegével szedték áldozataikat, amelyek között ott volt ostromló hadsereg két vezetője is.

A tömegek életét kioltó démonikus erejű vihart a szembenálló felek isteni jelként értelmezték. Az angol uralkodó a krónikák szerint olyannyira hatása alá került az eseményeknek, hogy a dühöngő elemeknek fittyet hányva, térdre borult a szakadó jégesőben és bűnbánó tekintetét a chartres-i katedrális felé fordítva fogadalmat tett a franciákkal kötendő békére. A franciákra is nagy hatást gyakorolt az angolok által fekete hétfőre keresztelt jeges esemény. A derék gallok úgy értékelték az eseményeket, hogy isten megbüntette az angolokat, akik nem átallottak böjt idején fosztogatni a francia vidék békés falvait.

Bármi is volt a mindenható célja, a szembenálló felek tárgyalásokba kezdtek, és 1360. május 8-án megkötötték a brétigny-i békét, amelynek értelmében Edward lemondott a francia trónra támasztott igényéről és ezzel lezárta a franciák és az angolok között zajló százéves háború (1337-1453) első szakaszát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Szovjetunió

• Templomba járó katolikus volt az FBI legkártékonyabb szovjet „téglája”
• A szavazás, amely a függetlenség útjára vezette Lettországot
• Új fejezetet nyitott a hidegháborús űrversenyben a Szaljut–1 űrállomás
• A katyńi vérengzés áldozataira emlékezünk
• Egész életében a hatalom játékszereként küzdött A Mester és Margarita írója
• Későbbi konfliktusoknak ágyazott meg a csecsenek kitelepítése
• Éppen az anyagi nehézségek miatt élte túl a Szovjetuniót a Mir űrállomás
• Leszámolt Sztálin vezetési módszerével és személyi kultuszával Nyikita Hruscsov
• Romhalmaz várta a pincékből előmerészkedő túlélőket Budapest ostroma után