Amikor a finnek kolbászpörköltje fordított meg egy csatát

Finn katona M-26-os könnyű géppuskával

1939 őszén Európa és a világ javarészt Lengyelország felé tekintett aggodalommal, ahol első alkalommal lendült mozgásba a náci Németország hadigépezete. A második világháború nyitóakkordjaival párhuzamosan azonban egy másik konfliktus is kialakult a kontinensen, amikor 1939. november 30-án mintegy félmillió szovjet katona tankokkal és gépfegyverekkel felszerelve megindult Finnország felé.

A történetírásban általában csak téli háborúként emlegetett konfliktus célja a szovjetek részéről az volt, hogy az Oroszországtól 1917-ben függetlenné vált Finnországot ismét saját befolyási övezetükké tegyék. Az erőviszonyok alapján – a szovjetek közel háromszoros túlerőben voltak és elsöprő technikai fölénnyel bírtak – a nemzetközi közvélemény, és minden bizonnyal Sztálin is arra számított, hogy az északi ország megszállása legfeljebb néhány hetet fog igénybe venni.

A szívós finn ellenállás azonban hónapokig kitartott és óriási vérveszteségeket okozott a megszállóknak. Bár az 1940 márciusában aláírt moszkvai békében a finnek végül kénytelenek voltak elismerni vereségüket, az ország megtarthatta függetlenségét és „csak” egyes határmenti területeit kellett átadnia a Szovjetuniónak.

A szovjet hadigépezet kudarca több okra vezethető vissza. Nagy szerepet játszott a hadvezetés alkalmatlansága, amely a Vörös Hadsereg vezérkarában végzett óriási tisztogatásokra vezethető vissza. Bár politikai célját egyértelműen elérte Sztálin, a tiszti kar feltöltése során a korábbinál sokkal tapasztalatlanabb emberek kerültek pozíciókba.

A másik fő probléma a villámháborúra alkalmatlan környezeti viszonyok voltak. A kemény finn tél teljesen felkészületlenül érte a szovjeteket. A katonák – akiknek többsége melegebb éghajlatú szovjet területekről érkezett – semmiféle speciális kiképzést nem kaptak a hóval borított tájon zajló hadműveleteket illetően, és az ilyen körülmények között létfontosságú felszerelésnek és ellátmánynak is jócskán híján voltak.

Finn katonák vizsgálnak egy hátrahagyott szovjet T-26-os tankot

Bár az első napokban hatalmas pánikot váltottak ki a Finnország ellen indított légitámadások, az éhes és fázó szovjet katonákat a jól táplált, és a jeges környezetben otthonosan mozgó finnek egyre több helyen tudták feltartóztatni.

A téli háború történetében emblematikussá vált éjszaka eseményei tökéletesen illusztrálták a két szembenálló fél helyzetét. A december 10-i kolbászháborút a szovjet 718. lövészezred meglepetésszerű támadása indította a Finnország keleti részén fekvő Illomantsi városának környékén. A hatalmas túlerőben lévő szovjeteknek gyerekjátéknak ígérkezett a front áttörése és a finnek rövidesen vissza is vonultak állásaikból, hátrahagyva szinte mindent: sátraikat, ellátmányukat – és az éppen készülő kolbászpörköltöt is.

A finn táborba érő szovjet katonák számára a friss, meleg étel illata már túl soknak bizonyult. Felhagytak az előrenyomulással és a kondér köré gyűltek, hogy a további harc helyett inkább megtömjék a hasukat. Időközben a finnek rendezték soraikat és erősítést is kaptak a szovjet támadásról értesülő más hadosztályoktól.

A szuronyokkal felszerelt finnek ekkor óvatosan bekerítették a teljesen szervezetlenné váló, lakomázó szovjet ezredet, majd hirtelen megindították ellenük a rohamot. A kolbászháború alig néhány pillanatig tartott és a téli háború egyik legvéresebb mészárlása kerekedett belőle. A vérfürdőből alig néhány szovjet katona tudott megmenekülni.

Finn géppuskafészek a téli háborúban

Az eset ugyan semmit nem változtatott a téli háború lassan, de elkerülhetetlenül közeledő végkifejletén, de a Vörös Hadsereg inkompetenciájának híre immár megállíthatatlanul terjedt szerte a világban. A Balti-tenger túlpartján pedig Németország teljhatalmú diktátora, Adolf Hitler sasszemekkel figyelte a finn-szovjet háború fejleményeit és egyre inkább meggyőződésévé vált, hogy ha a kis finn hadsereg ekkora gondokat képes okozni, akkor a Vörös Hadsereg képtelen lenne ellenállni a Wehrmacht támadásának.

A sors fintora, hogy a téli háború igazi tanulságát neki sem sikerült levonnia: 1941-ben a németek épp úgy a téli körülményekre felkészületlenül indultak a Szovjetunió meghódítására, mint ahogy Sztálin küldte saját csapatait Finnország ellen.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
• 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
• Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
• Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
• Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához