2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Ami összeköt: Budapest hídjai

2020. július 20. 14:56 Jancsó Ágnes

Rév, komp, repülőhíd, csónak vagy maga a télen befagyott Duna tette lehetővé az átkelést Pest és Buda között a Lánchíd 1849-es átadása előtt. Az egymás után felbukkanó hidak amellett, hogy a két part közötti közlekedést megkönnyítették, a főváros fejlődésében is nagy szerepet játszottak. Budapest hídjai ma már nem csupán a két part közötti kapcsolatot megteremtő műtárgyként határozhatóak meg, nevezetességek és egyben közösségi terek is.

A budapesti Szabadság híd

A Lánchídtól a Megyeri hídig

Az 1849-ben átadott, 380 méter hosszú Lánchíd a magyarországi Duna-szakasz első állandó, emellett a világ legnagyobb, láncokon függő hídja volt. Az új hídon 1918-ig mindenkinek vámot kellett fizetnie, a gyalogosoknak 1, a teherrel közlekedő gyalogosoknak 2, a tehenet kísérőknek 3, kis szekérrel 5, nagy szekérrel 10 krajcár volt az átkelés ára. A főváros fejlődésével szükségessé vált az újabb hidak építése, amit a beszedett hídvámból finanszíroztak, így az 1876-ban átadott Margit hídét is.

A II. világháború során a fővárosi hidak súlyosan megsérültek. Az 1944–45-ben felrobbantott Margit híd helyén, annak 1948-as felújításáig a szovjetek által épített, 4 méter széles, Manci néven ismert pontonhíd biztosította a két part közötti gyalogos átkelést – az autóforgalom lebonyolítására 1946 és 1954 között az ideiglenes Kossuth híd szolgált, amelyet 1960-ban bontottak le.

A háború után elsőként a főváros legrövidebb hídját, az 1896-ban Ferenc Józsefről elnevezett hidat építették újjá. Az 1946-ban felavatott, szürkére festett műtárgy ekkor kapta a Szabadság nevet – eredeti zöld színét csak 1984-ben nyerte vissza. A budapesti Duna-hidak közül utolsóként újították fel az 1903-ban épült, 11 170 tonna súlyú Erzsébet hidat, amely 23 évig a világ legnagyobb nyílású lánchídja volt. Az eredetinél 10 méterrel szélesebb új Erzsébetet 1964-ben avatták fel.

A Petőfi híd 1933 és 1937 között épült – egészen 1952-ig Horthy Miklós nevét viselte. A 928 méter hosszú Árpád híd munkálatait 1939-ben a háború félbeszakította, átadására egészen 1950-ig kellett várni. 1995-ben adták át a Rákóczi hidat, a 2011-ig Lágymányosi nevet viselő műtárgy volt az első a főváros hídjai közül, amely földrajzi elhelyezkedéséről kapta a nevét. Legutóbb 2008-ban avattak budapesti Duna-hidat, a Megyeri híd építéséhez több mint 12 ezer tonnányi acélszerkezetet használtak fel – többet, mint az Eiffel-toronyhoz.

Tervezzünk hidat!

A Pestet és Budát összekötő, első állandó híd építésére a Hídegylet írt ki pályázatot, amely végül sikertelenül zárult. A korszak kiváló mérnökeként ismert William Tierney Clarkot végül közvetlenül Széchenyi István bízta meg a Lánchíd építésével, a kivitelezés pedig Adam Clark nevéhez fűződik.

A XIX. század második felére a folyamatosan fejlődő város nemzetközi pályázatokat írt ki az új hidak építésére, a munkálatokat a beszedett hídvámokból finanszírozták. Az 1876-ban átadott Margit híd terveit a győztes pályaművet készítő francia Ernest Gouin készítette, a Szabadság (akkor Ferenc József) híd tervezésére kiírt nemzetközi pályázatot pedig Feketeházy János nyerte meg – így ez lett Budapesten az első, magyar mérnök tervei alapján épült híd. Az Erzsébet híd tervezésére kiírt pályázat azonban sikertelenül zárult, a győztes terv nem valósult meg. Az 1903-ban átadott lánchíd terveit Czekelius Aurél vezetésével a Közlekedési Minisztérium Duna-híd szakosztálya készítette.

Az első világháborút követően hazai tervpályázatokat írtak ki: a Petőfi híd Álgyai Hubert Pál, az Árpád híd Széchy Károly, a Rákóczi híd pedig Sigrai Tibor tervei alapján épült. A II. világháború során valamennyi budapesti hidat felrobbantották, az újjáépítésük 1945 és 1964 között zajlott magyar mérnökök tervei szerint.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A Lánchíd 1896-banA Margit híd a századfordulónAz egykori Ferenc József hídA régi Erzsébet hídAz Árpád híd napjainkbanA Margit híd hármas ága a sziget feléA Szabadság híd manapságLágymányosi híd

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár